Amikor az ember egy kicsit beleássa magát a tápanyagok végtelen hálójába és az ellentmondásos kutatások eredményeibe annak érdekében, hogy a fogyás ne csak egy áhított #sohavégetnemérős cél legyen, akkor joggal mondhatja, hogy a zsírszegény életmód jó, és több szénhidrátot kell fogyasztani, hiszen a különböző zsíroknak 1 g-jában átlagosan 9 kalória van, míg a szénhidrátoknak – szintén 1 grammjában, átlagosan – 4. Igen ám, de még mielőtt megvonnád magadtól az összes húst és olívaolajat, fogadj el egy tényt, ami jó is meg nem is: nem minden kalória egyforma.
Milyen szép is lenne; mindenki mindig tudná, hogy mit eszik és pontosan mennyit fog abból elégetni. Persze jó dolog számolgatni és így nagyjából képben lenni azzal kapcsolatban, hogy mi került be a testünkbe, szóval egy részről hasznos, hogy van egy mértékegysége az energiának, de egészen máshogy hat az emésztésünkre, az immunrendszerünkre, a hormonháztartásunkra, meg kábé mindenünkre mondjuk 200 kalóriányi zöldség magokkal, meg 200 kalóriányi pizza. Pont ezért hülyeség úgy nekiállni diétázni, hogy “akkor mától 1000 kalóriát viszek be”, mert ha megeszel napi két adag spaghettit, lehet, hogy fogyni fogsz valamennyit, de hogy nem jó helyről és nem egészségesen, az is biztos. Ha viszont – bár ne tegyél ilyet, mert 1000 az túl kevés – az ezer kalóriát beosztod két magos zsömlére, zöldségekre, húsokra meg gyümölcsökre, akkor a tested majd megérti, mit akarsz tőle. Hambival sajnos nem, hát így vagyunk összerakva, akármilyen finom is a street food…
A téma még mindig vitatott a tudomány körében, de egyre többet vallják azt a nézetet, hogy a zsír diétabarát, a szénhidrát nem – persze nem úgy, hogy disznózsírt eszel egész nap és hősként kiabálsz, hogy “többé nem eszem kenyeret”; inkább a jótékony hatású zsiradékokra való törekvés a kulcsa ennek a dolognak. Jó hír: a jó zsírok legalább laktatóak, ami azért jelentősen megkönnyíti az életünket. Egy kutatás is bebizonyította*, hogy több csoport közül azok, akik ugyanazt a kalóriamennyiséget több zsírral vitték be, napi 100 kalóriával többet égettek el a szénhidrátos és egyéb csoportoknál.
Végül is a dolog logikus, hiszen ha finomított szénhidrátot és cukrot eszünk, gyorsan megugrik az inzulinszintünk, ami nagyfokú zsírraktározáshoz vezet: az inzulin a bevitt kaja nagy részét a zsírsejtekbe küldi; a test azonnal raktározni kezd. Mi meg nyilván enni akarunk még, mert hát elraktároztuk majdnem az összes bevitt kaját. A testünk így működik, ez van: ezért kell olyan ételeket enni, amik békén hagyják az inzulint – de a legfontosabb, hogy kihagyjuk a cukrot. Ezt még jobban alátámasztja egy elmés kutatás*: gyerekeken tesztelték a chips (szénhidrát) és a sajt (zsír) hatásait; a mérleg egyértelműen a chips oldalára billent: a csoport tagjai háromszor annyi kalóriát ettek meg összesen, mint a sajttal kínált gyerekek. Ha pedig zöldség került a képbe a sajt mellé, akkor még nagyobb lett a kontraszt. Hiába volt több kalória abban a sajtban, a srácok szervezetében – a snackkel ellentétben – nem váltotta ki a ‘mégtöbbetakarok’-reakciót. Mert a jó zsír nem addiktív, nem úgy, mint a finomított szénhidrát. De gondolj csak bele! Amíg a nagyi pogácsájából több kilót meg lehet enni, sajtból vagy olajos magokból, halfélékből azért nem kívánsz annyit. Ez pedig már önmagában elég bizonyíték.
Na, azért ne örülj olyan nagyon, most nem az az intelem következik, amiben kifejtem, miért egyél reggeltől estig vajas oldalast – tudom, elég sok ilyen csodadiéta kering a neten, de ezek iszonyúan egészségtelenek, mi legyünk inkább egészségesek, a disznózsírdiéta és az érszűkület meg megmaradhat a celebeknek. A lényeg az, hogy ha csökkented a bevitt szénhidrátok mennyiségét (plusz totálisan kizárod a finomított cukrot és lisztet), akkor az izmaidban tárolt cukor, a glükogén (ami egyébként a vízvisszatartáshoz is köthető) elkezd eltűnni, ami vízvesztéshez és fogyáshoz vezet. A szervezeted könnyen megszokja a zsírszegény étrendet, az energiaszinted még magasabb lesz és abbamarad majd a lelki és biokémiai függőség, amit a sok liszt és cukor okozott. Persze szénhidrát azért kell testednek, de pár szelet magos kenyérből és gyümölcsökből simán fedezed a napi szükségleteidet; nem kell attól tartanod, hogy gyenge leszel és összeesel, ha leszoksz a napi óriásszendvicsedről. (Nem, még akkor sem, ha sportolsz!) Még egy megjegyzés: ne aggódj, hogy szív-és érrendszeri bajaid lesznek, ha megfordítod a mérleget és végre a zsírt helyezed kicsit jobban előtérbe; minőségi alapanyagokkal (olajos magok, olívaolaj, növényi olajok, növényi vajak, mandulaliszt, kókuszliszt, mandulatej, kókusztej, marha, csirke, pulyka, halak) nem lehet bajod.
Összegezvénadolgokat:
A lehető legeredményesebb akkor lesz a fogyás, ha bátran eszel zsíros ételeket, minimalizálod a szénhidrátbevitelt, növeled a zöldség-és gyümölcsfogyasztásodat és végleg búcsút intesz a fehérlisztnek és a cukornak! Ha ezeket a változtatásokat kicsit sem csalva abszolválod és még sportolsz is, akkor nem lesz, aki megállítson. Ahhoz, hogy teljes képet kapj, megosztunk veled egy egynapos mintaétrendet: ha minden napod hasonlóan néz majd ki, ezerszázalékos lesz a fogyásod. Éljen a zsír!
