Posted on

“így fogytam le véglegesen” – 4 érdekes fogyókúrás sztori

A lehető legfontosabb, amit ki kell építenünk, ha fogyásról van szó, az a saját rendszer – mindegy, hogy pontokat adsz magadnak kajánként vagy elérhetetlen polcokra teszed a nasikat, aztán bedobod a létrát a Dunába: a lényeg a saját szabály, amit nem fogsz megszegni. A saját magadnak tett ígéret és az, hogy – legyen bármilyen furcsa – a kiépített szokásod folyamatosan lökdössön a célod felé. Négy kicsit rendhagyó és mégis tök hatásos fogyókúrás sztori következik; meríts ihletet, hátha neked is bejön majd valamelyik!

gyümölcsnap.png

BEFAGYASZTOTTAM MINDEN PÉNZFORRÁSOMAT

pexels-photo-64613.jpeg

“Az egyetlen módja, hogy végre leraktam ezt a folyamatos nasizós-lelki evős mániámat az volt, hogy megbíztam a feleségemet: vegye el az összes pénzem, kártyám, mindenem, és főzzön rám. Nulla költekezést engedtem meg magamnak, persze kockázatos volt, de egy újabb chipsszel és csokival töltött este után elegem lett az állandó küzdésből. Fogtam magam, és minden kártyámat, pénzemet és aprómat – hiszen a csokiautomata az irodában azzal működik – rábíztam a feleségemre, aki minden este előre megfőzte a következő napi menümet, becsomagolta dobozokba és azzal engedett utamra reggel. Eleinte rohadt nehéz volt, majdnem kölcsönkértem a kollégáimtól egy kis duplacsokis élvezetre, de amint rám tört a sóvárgás, elővettem a maradékot ebédről, ami mindig valamilyen tápláló leves, főzelék, vagy zöldséges-húsos finomság volt. Egy hét után elkezdett alábbhagyni az összes chips utáni vágyam, esténként a feleségem a kamrát is zárta, így gyakorlatilag kénytelen voltam csoki és pizza nélkül lefeküdni aludni. Ma már semmivel sincs gondom, a párom továbbra is főz rám, de már van nálam pénz – mégis simán elmegyek bármilyen automata mellett. Ami még durvább: kiderült, hogy naponta kb. 4-5ezer forintot költöttem gyorskajára! A pénzem megmarad, a fogyásom végleges; nekem ez segített.”

ÖRÖKBE FOGADTAM EGY KUTYÁT

pexels-photo-29886.jpg

Fogalmam sem volt, hogy a rengeteg sikertelen próbálkozásom után mi azt istent kezdjek a kábé 10 kiló feleslegemmel – egészen addig, amíg egy barátnőm el nem rángatott egy menhelyre, ahol édes kutyákat lehetett örökbe fogadni. Addig eszembe sem jutott, hogy esetleg kéne egy kutya – bár régen, mikor még a szüleimmel laktam, volt egy család kedvence -, de amint megláttam Justint, tudtam, hogy hazaviszem. Egy erős, komoly kutya volt, és fel kellett nőnöm a feladathoz, de sikerült jó gazdijává válnom; ehhez viszont napi kétszeri sétáltatás kellett! Eleinte alig bírtam, reggel-este 10-10 percre vittem le; ma már reggel futunk egy órát, este pedig sétálunk egyet-másfelet: megváltoztatta az életem, ráadásul a sok mozgástól az étvágyam is normalizálódott. Nekem a kutyázás hozta el a várva várt fogyást, ráadásul olyan nincs, hogy nem viszem le, így folyton fitt maradhatok!”

MEGISMERTEM ÉS MEGSZERETTEM A ZÖLDSÉGEKET

pexels-photo-8691.jpg

“Először, amikor elkezdtem a komolyabb fogyás után kutatni, hogy végre leadjam azt a 15 pluszkilómat, eltökéltem, hogy 1500 kalóriát fogok naponta enni, de nem követek semmilyen megszabott étrendet. Belebuktam. Nyilván, hiszen húst és tésztát akartam beleszuszakolni ebbe a másfélezer kalóriába. Viszont nem tágítottam a számoktól, úgyhogy elkezdtem új alapanyagokat keresni, és rátaláltam a megoldásra: a zöldségekre. Karfiol, bab, brokkoli, zeller – imádom őket, de csak azért, mert egy csomó receptet találtam hozzájuk a neten, és ezeket a mindennapjaimba beiktatva simán jóllakom 1500 kalóriányi zöldségtől szószokkal, kevés hússal, gyümölcsökkel! Ma is karfiolpizza és spenótos smoothie a menüm, de már csak 3 kilót szeretnék leadni!”

RÁJÖTTEM, HOGY A KEDVENC ÜDÍTŐM AZ ELLENSÉG

pexels-photo-136179 (1).jpeg

“Rengetegszer megpróbáltam lefogyni, de egy valamitől sose tudtam megszabadulni: a cukros-szénsavas üdítőktől. Volt, hogy a fogyás érdekében csak azt vacsoráztam, megszállott módon függtem a kedvenceimtől. Hallani sem akartam arról, hogy abbahagyjam a fogyasztásukat, mert úgy gondoltam, hogy ha egészséges dolgokat eszem és azokból is keveset, akkor menni fog. Csakhogy rátaláltam egy cikkre, ami a függésről szólt, és tökéletesen magamra ismertem. Mivel állandó jelleggel cukorral tömtem magam, nem véletlenül kívántam egész nap cukrot és szénhidrátot, szóval totálisan belekerültem ebbe a sóvárgásspirálba. Aztán kitaláltam, hogy elkezdek magamnak üdítőket gyártani, szigorúan cukor nélkül: almás-fahéjas vizet, limonádékat és cukormentes szörpöket kezdtem el inni, és nem elég, hogy beindult a fogyásom, de még ezeket is simán elengedtem! Ma már teázok, gyümölcsleveket és vizet iszom – durva, de megtapasztaltam, milyen kijönni a függésből, miközben azt hittem, hogy csak szimplán szeretem az üdítőket.”

cukormentesüdítő receptek

Posted on

Miért akarsz lefogyni? – az okos célkitűzés ereje

“Holnaptól nem eszem”, “lefogyok 10 kilót”, “változtatok végre” és társaik – biztos, hogy te is mindig megfogalmazol magadban valamit, amikor nekivágsz egy diétának, de stratégiailag is át szoktad gondolni a kitűzött cél helyességét? Nem? Akkor csak figyelj!

business

Ugyanúgy, mint az üzleti tervezésben, a marketingben vagy gyakorlatilag bármiben, érdemes okos célokat kitűznöd magad elé, hogy 100%-os legyen a sikered. Igen, jöhet a marketing egyik alappillére: ismerkedj meg a SMART-célokkal! Ez a szó több összetevőt jelöl, és a célodnak mindegyiknek meg kell felelnie, külön-külön és egyben is. Ha egy ilyen okos végpontot jelölsz ki magadnak, a fogyás többé nem álmodozás és megközelíthetetlen végcél lesz, hanem végre egy sikeres tervvé válik! Nekiállsz te is a kidolgozásnak? Lássuk, mi is az a SMART-cél!

1.smartcél.png

A legelső kritérium, aminek meg kell felelned, az a specifikusság, tehát a célodnak mindenképpen konkrétnak kell lennie. Kezdd a következő kérdésekkel:

Mit akarok elérni? Kivel akarom elérni? Mi a fő motivációm? Megvan mindenem ahhoz, hogy elérjem?

2.smartcél.png

Ha a specifikusság megvan, jöhet a fogyókúra egyik legkönnyebben meghatározható része: hány kilót akarsz leadni? Legyen meg a konkrét szám, de vigyázz! Hetente egy, nagyon maximum 2 kilóval számolj. És akkor jöhetnek a kérdések:

Mennyi idő alatt tudok ennyit lefogyni? Heti hányszor kell edzenem hozzá? Hány “póthetet” engedélyezek magamnak?

3.smart.png

Nagyon fontos, hogy mindig átgondold: megvalósítható a kitűzött cél? Tehát: 5 hét alatt akarsz mondjuk 5 kilót lefogyni – ez eddig teljesen okénak tűnik -, de maximum 5 kiló a felesleg rajtad, nem akarsz mozogni és ragaszkodsz a gyorskajához? Így már nehéz lesz. Tedd fel magadnak a következő ellenőrző kérdéseket:

Mit kell konkrétan tennem a célom eléréséhez (mozgás, étrend)? Így kényelmesen elérhető a célom? Az energiám mekkora részét kell a fogyásomra áldoznom? Menni fog ez a napi rutinom mellett?

4.smart.png

Jöhet a negyedik ellenőrzési szempont: a relevancia. Ez nemcsak azt jelenti, hogy van-e létjogosultsága a tervednek, egy kicsit összetettebb nézőpont. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

Megfelelő körülmények között állok neki a diétának? Úgy érzem, megéri az erőfeszítés? Jobbá teszi majd az életemet a fogyás? Reális a célom?

5.smart.png

A legtöbb okos cél nemcsak mérhető (időben és jelen esetben kilókban), hanem idő-orientált is! Ez persze nemcsak arról szól, hogy mikorra akarod leadni a felesleget, hanem arról is, hogy ilyen formán ellenőrizd magad:

Mit tudok már most megtenni a fogyásért? Naponta hány órát kell a célomra áldoznom? Bele fog ez férni a beosztásomba? Mennyit akarok az első-második-harmadik-stb. héten fogyni?

Vegyünk egy komplex példát: X-en 13 kiló felesleg van; ő eldönti, hogy lefogy 10-et (releváns), 11 hét alatt (megvalósítható). Megtervezi a csökkentett szénhidráttartalmú diétáját és azt, hogy mit fog sportolni, hányszor hetente (mérhető, időhöz kötött). Azért szeretne fogyni, hogy magabiztosabb legyen a munkahelyén és jobban szeresse önmagát (specifikus). Ebben van egy támogató társa, aki fogyózik vele, és kiszámolta, hogy nagyjából napi 3 órát szán a fogyásra (edzés, főzés, bevásárlás). Na, ez egy komplex stratégia!

people-woman-coffee-meeting
a jegyzetelés nemcsak a megfelelő munka, de a megfelelő fogyás kulcsa is!

Szeretnél marketingeseket megszégyenítő módon fogyni? Vedd elő a diétanaplódat és tervezgesd meg te is a stratégiádat! Így sikerülni fog egy 100%-osan teljesíthető célt magad elé állítanod, elkerülöd a buktatókat és a fogyás végre valóság lesz, nem álmodozás – csinálj üzletet a fogyásból!

a tökéletes felhőkenyér

Posted on

A “híres” 3 nap, 5 kiló – kipróbáltam a military-diétát

Fogadjunk, hogy hallottál már a háromnapos, elsőre kicsit kegyetlennek tűnő, másodjára meg még kegyetlenebb military-diétáról, amivel 4 nap alatt 4-5 kilótól lehet – elvileg – megszabadulni. Namármost, a gyakorlatban ez egy kicsit ez máshogy néz ki. A diétának nem rosszak az elképzelései kaja terén, hiszen legalább nem főtt zellert ír elő egy kockacukorral, mint a 13 nap-8 kiló diéta, amiről korábban itt írtam; de nem is mondhatnám rettentően változatos és ízletes étrendnek azt, amit előír.

Amit pedig a helyettesítésről ‘gondol’, az meg egyenesen felháborító. Mondok is egy példát, hogy bizonyítsam az igazam: ha nem grapefruitot akarsz reggelizni – de hát ki az a hülye aki nem, hiszen mindenkinek remekül esik éhgyomorra egy jó adag sav a gyomrába -, akkor helyettesítheted egy pohár szódabikarbónás vízzel.

rihanna_dislike.gif

Na nem is fokozom tovább az izgalmakat, inkább belevágok a beszámolóba: úgy döntöttem, megcsinálom, hiszen 3 napba nem halok bele akkor se ha nem eszem semmit, plusz még egy tapasztalattal gazdagodom. Érdemes volt, az biztos; de nem azért, amiért elsőre gondolnád. Kezdjük is, első körben mutatom az étrendet:

étrend_military.png

Nem mondom, hogy a kedvenc ünnepeimen is mindig ez a menü, de nem is kritikus a helyzet; legalább van benne tonhal, pirítós és zöldségek is. Azt viszont tökre nem értettem, hogy miért kell egy banánt elfelezni, szóval én csaló galád diétázó módjára megettem az egész banánt, amikor fél volt írva. Ja, és volt, hogy beiktattam még egy-két étkezést kétszersülttel és sajttal, mert sportoló emberként lehetetlen és legfőképpen hülyeség ezt a diétát csinálni. Na de vágjunk bele.

elsonap.png

Az első napom egészen jól telt, mivel kétszer kávézhattam, mondhatni elvoltam – valószínűleg azért, mert még tartott az előző napi nemdiétás, normális étrendes kajálásom. Este nem volt könnyű egy fárasztó nap után a kiírt mennyiségnél megállni, úgyhogy még ettem pár falat húst, majd betoltam a szerintem indokolatlanság oltárát súroló vaníliafagyit (természetesen cukormentes változatot választottam). Szóval az első nap pipa, nem volt nehéz meg könnyű se, mondhatni elment.

masodiknapuj.png

A második nap már sokkal nehezebb volt; ahogy az lenni szokott. Reggel még simán bírtam, de délután-este eljött a mélypont, gyenge voltam és még a fejem is fájt. Mivel ez elég egyértelmű jelzés arra, hogy a gyomrom már kábé saját magát eszi, beiktattam még egy étkezést: kétszersültet zöldségekkel, sajttal és sonkával. Jó volt. Nem jó, inkább kibírható.

harmadiknap.png

A harmadik napra eléggé meguntam a menüt, ráadásul reggeli közben már kapásból többet ettem, ebédre meg aztán végképp. Nyugi, nem faltam fel a hűtőt; kövezzetek meg, de szerintem egy ember, aki egy nap legalább egyszer feláll az ágyból, alapból több kalóriát igényel mint amennyi ide le van írva. Egy tojás meg egy pirítós? Ok. Két-három barna pirítós, két tojás, zöldségek. Az még okébb. És hadd hangsúlyozzak ki valamit: még ezt se tartom soknak, ha valaki sportol, amit egyébként a diéta előír (nem tudom, hogyan, hiszen ennyi üzemanyagtól maximum csúszni tud bárki a futópadon, nem futni). Úgyhogy a harmadik nap is pipa.

Jött a negyedik nap, izgultam, mert ugye a kis adagoktól éreztem a hasam laposságát, gondoltam 1-2 kiló csak lement, majd bekövetkezett a dobpergéses mérlegelés:

FOGYTAM KÉT DEKÁT.

omgwhat.gif

Zseniális. 3 napig szenvedtem és 4 kiló helyett – nyilván sejtettem, hogy nem fogok ennyit fogyni, maximum ha levágom az összes hajam, izzadok mint a boxolók két matrac között öt órán keresztül és elmegyek három zsírleszívós masszázsra, már ha létezik ilyen – fogytam kettőt. Dekát. Remek!

Na, de hogy ne csak a panaszkodás legyen itt: van valami ezekben a hülye fogyókúrákban,ami hasznos, és nem, nem a kilók leadása. Inkább annyiról van szó, hogy tök jó dolog belevágni valamibe, tartani magad hozzá (meg megszegni, ha rosszul vagy), és egy ilyen gyomorszűkítő szertartásként kicsit visszavenni a kajatempóból 3 napig. Nem sok idő, de arra pont elég, hogy rászokj a kis adagokra, kicsit küzdj a sóvárgásaid ellen és megérezd, milyen tényleg éhesnek lenni, úgyhogy simán tudom ajánlani ennek a diétának a konszolidáltabb verzióját, mutatom is, hogy mi az!

étrend_military_atirt.png

Összegezvén: ha idióta, 3 nap alatt 5 kilót ígérő fogyókúrákba kezdesz bele, garantált a csalódottság, bár ezt gondolom már tapasztaltad – mégis, ha bevezető szakaszként fogod fel ezeket az étrendeket, könnyen előrelendíthetnek az áhított cél felé! Kövesd ezt az átírt, iciripicirit több, mint 600 kalóriával ellátó diétát és szoktasd magad a normál/kis adagokhoz, boldogan, gyomorkorgás nélkül, mert így megéri. Tényleg.

5 jel, ami arra utal, hogy.png

Posted on

a tökéletes diétanapló – töltsd le te is!

Nagyjából minden ‘fogyj le’-cikknél, ’10 tipp a fogyáshoz’-összefoglalónál és ‘megmondjuk mit egyél, hogy végre lefogyj’-okosságnál szerepel egy tényező, amit szinte soha senki nem tart be: és ez a fogyinapló írása. Pedig az összes diéta és jólmegmondomság parancsolatai közül nagyjából ez az egy az, ami ténylegesen, 100%-osan segít. És nem, nem úgy, hogy lefirkantjuk egy post-itre, hogy ettünk gyümölcsöt reggelire, aztán egy hambit délben, aztán négy palacsintát vacsi után, mert ez nagyjából annyira elegendő, hogy szégyenkezve leírjuk a napi rossz döntéseink sorozatát, aztán megutáljuk magunkat meg a naplóírást is. Aztán már nem írjuk le, csak eszünk. Hasznos, ugye? /p>
gratula.gif

Van ám az egésznek egy sokkal művészibb szintre fejlesztett verziója, ami nemcsak az időpontokkal és kalóriákkal való bővítés, hanem egy tényleges napló: érzelmek kerülnek bele, és ez a kulcsszó az evési szokásaink megváltoztatásának a terén IS, mint oly sok más dologgal kapcsolatban. Is. Na szóval, a lényeg, hogy nem is kötelező egy konkrét diétát követnie annak, aki okosan, magához mindennemű őszinteséggel írja le a kajához fűződő viszonyát; azt, hogy miért evett meg délben másfél pizzát, és azt, hogy hogyan is érzi magát egy sikerekkel teli nap után. Legyen az bármilyen étrend vagy edzésterv, amit éppen szem előtt tartasz, az a fontos, hogy nyomon tudd követni, mikor csúszol el, mikor vagy kitartó és mikor fér bele, hogy engedj kicsit a csábításnak. Elkezded a kitöltést? Megéri majd, ez egészen biztos.

 

diétanapló.png

AMI MÉG TETSZENI FOG NEKED

diétanaptár, hogy a hét minden percében fogyhass!

ígéretek, amiket feleslegesen teszel magadnak

a fogyáshoz vezető mentális stratégiák

Posted on

kiút az érzelmi evés rabságából

A lelki éhség az egyik olyan örök téma, amivel nem lehet eleget foglalkozni: nyilvánvalóan a többségünk nem azért hízik, mert háromszor-ötször étkezik egy nap jó minőségű ételeket, sokkal inkább a fél másodperc alatt szinte rohamot okozó lelki problémák zabálásra késztetése lapul a dolgok mögött. Nem mindenki érti ezt meg, de ha te is érezted már a hirtelen elkapó vágyat, hogy azonnal magadba tömj minden édeset vagy sósat, amit a kerületben találsz, akkor téged is ostromolt már lelki éhség. Ez sajnos egy nagyon nehéz része a táplálkozásnak, mert rajtunk kívül senki nem fogja tudni megmondani, hogy miért van. Mi meg többnyire legyintünk, hogy “most így volt kedvem”, és továbblépünk rajta azt remélve, hogy többet nem fordul elő. Pedig amíg nincs megfelelően kezelve, addig elő fog fordulni. Akár minden egyes nap.




a lelki éhség legnagyobb hátránya, hogy sosem egészséges kaját kíván az illető, ha rohama van

Hadd jöjjek egy személyes példával: akármikor, ha kevésnek, vagy másoknál egy kicsit sikertelenebbnek érzem magam, a századmásodperc töredéke alatt megfogalmazódik az agyamban, hogy kekszet kell ennem. Mi az isten ez? De tényleg. Ha valaki pejoratív értelemben beszél rólam vagy bármilyen munkámról, akkor azonnal ott lebeg a szemem előtt az az isteni, agyonsózott, sajtos keksz Néha csak egy képként bevillan. Ma már – rengeteg önismereti tapasztalattal – tudom ezt kezelni, de bevallom, jó sokáig engedtem az érzésnek, hiszen nem tudtam verbalizálni a problémámat, egyszerűen kívántam a kekszet, szóval meg is ettem a kekszet. Keeeekssssz. Egészen addig, amíg ki nem próbáltam egy egyszerű dolgot: megpróbáltam kifaggatni saját magamat, hogy mégis mi ez a random mánia, és kiderítettem, hogy milyen érzés lapul mögötte. Túl egyszerűnek hangzik. Segítek: nem az. De csak így lehet rájönni.

Egyébként te is viszonylag egyszerűen kikutathatod az okát a sóvárgásaidnak, csak bele kell fektetned egy pár napot, esetleg hetet a munkába. Folyamatosan töltögetned kell egy kis ívet, amit összeállítottunk neked, és tudom, néha idegesítő lesz, mert semmi kedved nem lesz ahhoz, hogy elemezgesd magad miközben majd’ meghalsz egy fánkért, de pont ezeken a holtpontokon túllendülve jössz majd rá arra, hogy honnan ered a kényszeres evés. Ahhoz, hogy ki tudd tölteni pontosan, egyet tudnod kell: a fizikai, igazi éhség az, amikor szépen lassan, percről percre egyre jobban kívánod a kaját. Akkor vagy nagyon-nagyon éhes úgy igaziból, ha korog a gyomrod, és bármit megennél, amit csak eléd raknak, a kelbimbótól (bocs, ha szereted, nekem az az utolsó, amit valaha megkívánnék) a főtt zellerig (ezért is bocs, de szerintem szörnyűséges). Ha viszont a semmiből tör rád a vágy, és inkább kívánós vagy, akkor egyértelműen lelkileg szenvedsz hiányt. Hajrá, jó töltögetést, hidd el, ki fog derülni, hol hibádzik a történet!



kitölthető_kajanapló.png