Nagyon nehéz az állandó étvággyal egyáltalán kezdeni valamit: ilyenkor a szervezet -tévesen- kábé csak fekvést és hamburgert kíván, amivel egy nagy baj van: ördögi kört képez, ha engedünk a csábításnak. A sok evéstől sajnos punnyadtabbak és még kívánósabbak leszünk, a punnyadás unalmat eredményez, az unalom evést szül, és folytathatnám a körforgást örökké, szinonimákkal tarkítva, de asszem felesleges… Érted, miről van szó. Tapasztalatból tudom, hogy milyen nehéz kiszakadni ebből a körforgásból, de ha csak egyszer teszel az ügy érdekében, csak egyetlenegyszer, megszakíthatod a kaja-fekvés-kaja-rosszkedv-kaja-fekvés-éhség ciklust.
MŰKÖDIK A KÉMIA
Nem, nem az Olivia Wilde-filmről beszélek, és nem is egy szerelmi viszonyról: a kémiai folyamatok tényleg a javadra fognak válni, ha edzel, ugyanis a mozgás kivonja az elraktározott energiát – a glükózt és a zsírt – a szöveteidből. Emiatt a vércukorszinted tartósan magas marad, ergo nem leszel éhes! Yeah! Indulj el futni, és szakítsd meg végre a folyamatot, amibe a kajálás belerángatott…
HÁLÁS BELEK
Tudom, fura cím, de tényleg hálás lesz a bélrendszered, ha ráveszed magad az edzésre: ha mozogsz, a tápcsatornádban lassabban fog mozogni a béltartalom – kábé arra gondolhat ilyenkor a tested, hogy ‘húha, ki tudja mire lesz még szükség innen’-, szóval a gyomrod is lassabban ürül majd, ezért a teltségérzeted tovább fennmarad. Ami kisebb étvágyat és normális kajamennyiségeket jelent hosszútávon, egyszóval: fogyást!
NO FESZKÓ, NO KAJA
A bármilyennemű mozgás stresszoldó hatása ismert, de arra gondoltál már, hogy ne csak az idegeid, hanem az étkezési szokásaid érdekében is sportolj? Ha rendszeresen levezeted a feszültséget egy nehéz nap után, sokkal kisimultabb és ellazultabb leszel, tehát nem fogsz a szorongásoldás miatt enni. Nincs több idegesvagyok-nasi és szarnapomvolt-csoki! Jól hangzik, nem?
Ha további kérdéseid vannak sporttal és annak szükségességével kapcsolatban, katt!
