lélek Archives - diétaguru

Posted on 2017-11-07

egy mentális technika, amivel könnyebb lesz lefogynod

Ha megkérdezne bárki, hogy miért diétázol, miért mondasz le a kedvenc kajáidról és miért jársz el futni, mi lenne a válaszod? Valószínűleg a fogyás. Vagy az életmódváltás, vagy az egészség, esetleg önmagad motiválása, az önbizalmad fejlesztése vagy egyszerűen a jobb közérzet – nos, a helyes célmeghatározásról már beszéltünk, de itt az ideje egy kicsit jobban elmélyedni egy egyszerű kérdésben: elég motivációs erőt jelentenek a felsorolt célok?

*nemcsak a fogyás miatt hasznos, ha ilyeneket eszel!*

Sok ember ugyanis csak bullshitel, amikor ezt válaszolja, belül viszont valami tök mást gondol: “hogy végre helyrejöjjön a szexuális életem”, “hogy végre meg merjem pályázni az álommelót”, “hogy ne essen minden alkalommal rosszul tükörbe nézni”. Furcsa lenne, ha ilyesmiket válaszolnának a fogyni vágyók, hiszen senki sem szereti kiteregetni a szennyest és elmondani azt, ami a legnagyobb motivációja és egyben fájdalma is – pedig érdemes lenne! Most nem az jön, hogy kezdj el blogolni az érzelmeidről -bár terápiás célra tökéletes, szóval ha gondolkozol ezen, bátran vágj bele-, meg az sem, hogy hívd fel a legjobb barátodat -mondjuk ez is jó feltöltődés-, inkább csak kicsikét kezdj el a valódi céljaidon és motivációidon gondolkodni! Ha az megvan, hogy legbelül mi a célod azzal, hogy lefogyj, akkor már félsikernél jársz: eggyel őszintébb a viszonyod magadhoz, ami csak jót fog szülni.

> ha tudni akarod, hogyan kell okosan célokat kitűzni, olvasd el a smart-célokról szóló cikkünket! >

Ha ez megvan, akkor jöhet a második fázis: a társítás. Gondold végig pontosan, hogy miket kell megtenned a célod eléréséhez (napi szintű sport, cukor elhagyása, semmi fehérliszt, motivációs napló, diétanaptár, stb.), és ezekhez az “utakhoz” társíts még egy célt! A magyarázat nagyon egyszerű: ha fogyni akarsz, annak van egy pár feltétele. Ez a pár feltétel viszont nemcsak a fogyáshoz tud elvezetni, hanem rengeteg más olyan célhoz is, amiket még nem is ismersz, például: ha azért diétázol, hogy nagyobb önbizalommal tudj állásokra pályázni, akkor minden bizonnyal eljársz sportolni is. Mi lenne, ha a sport nemcsak a sportról és a fogyásról szólna, hanem a kapcsolatépítésről is? Így már két célod van ugyanazzal a tevékenységgel: lefogyni és új állást találni, plusz kapcsolatrendszert kiépíteni a spinningen, futóklubban, edzőteremben, kangoo-órán, és így tovább. De szólhatna ez akár a pártalálásról is: ha azért jársz főzőiskolába, hogy könnyebben csinálj magadnak diétás, mégis finom fogásokat, akkor a fogyás mellett a bepasizás/becsajozás is lehet motivációd – egy út, két cél, és máris ottleszel minden órán!

hirdetés

Ha nagyjából megragadtad, mit is akarunk kihozni ebből a nagy motivációs kavalkádból, akkor itt egy kis segédlet, hogy még egyszerűbb és személyre szabottabb legyen, neked: töltsd ki és jöjj rá, hogyan termelhetsz magadnak még több célt ugyanarra a tevékenységre, és hogyan motiválhatod magad még erősebben – így a fogyás máris egy óriási lépéssel közelebb lesz, mint akár egy perccel ezelőtt!

AMI MÉG ÉRDEKELHET TÉGED:

a fogyáshoz vezető mentális stratégiák

motiváld magad minden nap – megmutatjuk, hogyan!

hirdetés

Posted on 2017-10-02

a legeredményesebb módszer: a lélek-diéta

hirdetés

Te milyen módszerrel szoktál nekilátni a régen tervezett diétának? Éltél már meg olyan időszakot, amikor oda sem kellett figyelned arra, hogy mit eszel, mert egyszerűen nem kívántál annyi kaját, hogy folyton túledd magad? Ha igen, ez mikor volt? És mi okozta a lelki megnyugvást?

Biztos tudod, hogy a legjobb diéta a lélek portáján való teljes kisöprést és lomtalanítást jelenti; azt is ezerszer hallhattad már, hogy a boldog embernek nem kell fogyóznia, és az is biztos, hogy még Fluimucil Ábelnél miértjeinél is többször találkoztál már az érzelmi evést boncolgató cikkekkel, könyvekkel és tanácsokkal. Ha ez így van, és mindenki olyan okos fogyás témában, akkor miért él meg annyi fogyasztótablettát és egyéb haszontalan, de jól hangzó cuccot gyártó cég a diétázók reményéből, hiszékenységéből és – elsősorban – pénzéből? Valószínűleg azért, mert

hiába tudjuk, hogy az életünk az, amivel nem vagyunk elégedettek, akkor sem tudjuk, hol és hogyan kezdjünk neki a problémamegoldásnak.

A diétaguru abban próbál neked segíteni, hogy megtaláld a hiányzó láncszemet – legyen az házassági probléma, karrierbeli kérdések, gyerekkel kapcsolatos aggodalmak vagy bármi a világon, ami mélyen a tudatod alatt arra késztet, hogy egyél. A lelked éhes, te pedig érzelmi táplálék helyett fizikaival próbálod teletömni – hogy lehet ennek véget vetni?

Felsoroljuk a leggyakrabban előforduló, szinte minden esetet lefedő lelki éhségfajtákat, a te dolgod pedig már csak az, hogy magadra ismerj és elindulj egy nagyon hosszú, de eredményes úton, és az önfejlesztés folyamatának első fejezetét, a felismerést magadénak tudd.

1.AZ INGEREK HIÁNYA

Ha sokszor állsz neki csak azért kajálni, mert éppen unatkozol vagy szabadnapos vagy; ha az irodai könnyebb órákban nekiállsz chipset majszolni; ha monotonnak érzed a mindennapokat és még a szokásos hazafelé tartó buszúton és a dugóban is ennél, akkor egyszerűen túl ingerszegény életet élsz. Az igényeidhez képest. Ez nem azt jelenti, hogy unalmas lenne az életviteled vagy a munkád; inkább szerencsésnek vagy mondható, mert mindig meg akarsz újulni, hajlamos vagy változtatni és szereted az új dolgokat! Próbálj meg minden nap kisebb változtatásokat eszközölni, fuss más útvonalakon, járj el különböző órákra, fejleszd magad és kerülj mindig egy újabb kihívás elé! Ha a mindennapjaid izgalmasabbak lesznek, az éhséged is csillapodni fog. Addig is, ha unatkozol, próbáld ki az unalomevés elleni tippjeinket!

2.KELL EGY KIS ELISMERÉS

Lehet, egy kicsit mindig mások véleményétől függ a jólléted, mondhatni megfelelési kényszeres vagy, és nem kapsz mostanában elég pozitív visszajelzést? Ez simán okozhatja a folyamatos evéskényszert! Az alacsony önértékelés az egyik leggyakoribb oka a kajaorientáltságnak – önbizalom nélkül nehéz lefogyni, de az önbizalmat a vékonysághoz kötjük; ördögi kör. Próbáld ki a tippjeinket, amikkel minden nap kicsit magabiztosabb lehetsz és beindíthatod a saját önbizalom-fogyás-körforgásodat!

hirdetés

3.VALAMIT (T)ENNEM KELL

Ha igazából lenne dolgod, de te mégis eszel, akkor egyértelmű a probléma: sokkal egyszerűbb a munkát és a kötelezettségeket halogatva három vajas kenyeret betolni és az emésztési folyamat idejére cselekvőképtelenné tenni magunkat! Ha tornyosulnak a teendők, akkor az ijedtség és a nagy lépésektől való félelem késztet evésre: okos tervezéssel és a feladataid strukturálásával tegyél ellene! Az örökös szorongás, hogy ezt vagy azt a dolgot még meg kell tenned, valószínűleg négy cukros fánktól sem fog elmúlni, maximum egy időre enyhül, amíg az evésre figyelsz. Kezdd kicsiben a dolgokat! Legközelebb, ha rádtör a vágy egy kis nasi után, gondolkodj el, hogy mit kéne megcsinálnod és csak kezdj bele, de ne akarj azonnal végezni is vele! Oszd fel a feladataidat kisebb etapokra, hogy könnyebb legyen pihenőidőt tartanod – így az éhséged csökken majd, vele fordított arányban pedig nőni fog a motivációd. A halogatás ellen pedig ide kattintva még több fegyverrel küzdhetsz!

4.VALÓDI VAGY TÁRSAS MAGÁNY

Ha unalmasnak érzed a párkapcsolatod, hullámvölgyben vagytok, vagy egyedül vagy és nagyon vágysz egy társra, könnyen ‘megcsalod’ a párod – csak nem egy másik személlyel, hanem a hűtővel. Van, aki flörtöléssel, van, aki munkával, van, aki egy új hobbival, és bizony van, aki két hamburgerrel menekül a gondok elől. Ha szingli vagy, természetesen az ingergazdag környezet és az ismerkedés fogja elmulasztani az éhségedet, de ha kapcsolatban vagy, dolgoznod kell azon -még ha menthetetlennek tűnik is a dolog-, hogy újra lázba gyere a férjedtől/feleségedtől, párodtól! Ha tovább olvasnál a kapcsolati hízás okairól, ide kattintva ezt megteheted!

5.PRODUKTÍV EVÉS

Szeretsz alkotni vagy egy közös munkában részt venni, esetleg gondoskodni valakiről? Ha olyan típus vagy, akinek mindig kell egy ‘projekt’ – legyen az gyerek, lakásfelújítás, vállalkozás, adakozás, olvasás vagy takarítás -, akkor valószínűleg evéssel vészeled át a kicsit ingerszegényebb időket. Amikor legközelebb kifosztanád a hűtőt, állj meg egy pillanatra és írd le az érzéseidet! A következő kérdésekre válaszolj: mi hiányzik? Mit csinálnék szívesen az evésen kívül? Mire akarok éppen összpontosítani? Miért nem azzal törődöm? Mi az oka a félelmeimnek a dologgal kapcsolatban? Ha ezekre mind-mind (írásban) őszintén válaszolsz, körvonalazódni fog a fejedben egy terv, ami segíthet az éhség csillapításában és annak tudatosításában, hogy mit és hogyan kell cselekedned a lelki – és nem fizikai – telítettség eléréséhez. Addig is, ha rád tör a nassolhatnék, menj végig a diétaguru éhségűző feladatsorán!

hirdetés

Posted on 2017-08-17

a fogyáshoz vezető mentális stratégiák

“Minden fejben dől el” – látjuk a mondatot naponta százszor, olvassuk önsegítő könyvek borítóin és tikkelő szemhéjjal hallgatjuk az ezt hangsúlyozó okoskodó embereket. Az egy dolog, hogy a fogyás fejben dől el – hol máshol dőlne, a nyakban? -, de ennél bizony nagyobb segítségre van szüksége mindenkinek, aki kicsit is küzd a kilókkal, vagy tudja, milyen érzés, amikor az evéssel egészen egyszerűen képtelenségnek tűnik leállni. Még az a szerencse, hogy az üres mondatokon kívül léteznek komolyabb mentális csavarok és stratégiák, amiket lehet, sőt kötelező követni – még így is komoly meló a fogyás, de egy a lényeg: lehetséges, és teljesen elérhető!

VIZUALIZÁCIÓ

Az egyik legfontosabb önmotiváló eszköz a saját fantáziánk: akármiért és akárhogyan is szeretnél lefogyni, egyenesen kötelező elképzelned -konkrétan- a szebb jövőt, amiért dolgozol! De ne úgy, hogy elolvasod ezt a két sort, eszedbe jut és tovább is lépsz: minden egyes nap állíts be a telefonodon egy időzítőt 5 percre, némíts le mindent, ülj le, csukd be a szemed és képzeld el magad vékonyan, egészségesen, magaddal megelégedetten! Persze ne a gebeséget meg valamilyen irreális célt láss magad előtt, hanem a te személyiségedet, egy sokkal jobb csomagolásban. Nem kell túl sokat várnod magadtól; elsőre lehet, hogy nem lesz olyan könnyű a színes fantáziavilágodat kiépítened, de mivel gyakorlat teszi a mestert, hidd el, napi 5 perc alatt is elképesztő motivációs erőket tudsz magadban felébreszteni, ráadásul ez egy remek meditációs gyakorlat is egyben.

REÁLIS ELKÉPZELÉSEK

Valahogy a fogyni vágyó emberek nagy része mindig túl sokat mond, amikor megkérdezik tőlük, hogy mégis mennyit akarnak leadni. Ne feledd: nem gebének kell lenned, hanem boldognak, és a kettő nem ugyanaz – ha sikerül megszabadulnod a sóvárgásaidtól, sportolsz és jól érzed magad a bőrödben, akkor nem mindegy, hogy hány kiló vagy? Ezzel az életmóddal úgyis beáll majd az ideális testsúly – törekedj inkább arra, hogy a fogyókúra élmény legyen; sok-sok örömteli, sporttal és jó kajával töltött perccel: ha így állsz hozzá, nem fogod megunni és feladni, mert az új életviteled sokkal szerethetőbb lesz, mint a chipses-kólás hétköznapjaid.

NAPI KIHÍVÁSOK

Ha játékos típus vagy – márpedig szinte mindenkiben ott lakozik a kisgyerek -, hívd ki magad minden egyes nap valami újra! Egyik nap csak gyümölcsök, zöldségek és magvak; következő nap paleo-diéta; aztán húsmentes nap; majd jöhet a smoothie-és csak sport-nap, és még sorolhatnám! Nagyon izgalmas és már-már addiktív a változatosság, amit így nyújthat a diétázás, hiszen egyszer sem fogod elunni magad, izgalmas ételeket ehetsz és egyszerre fogyhatsz úgy, hogy minden nap végén pacsizhatsz saját magaddal, mert újra és újra teljesíted a challengeidet.

MEGFELELÉS

Gondolj bele: ha valamilyen teljesítményedet adminisztrálják – legyen az munkahelyi, iskolai vagy sportteljesítmény -, mindig jobban odafigyelsz arra, hogy jó legyél, nem? A legtöbbször ez a fajta motiváció valakinek szól; meg akarunk felelni a szüleinknek a jegyeinkkel, aztán a főnökünknek, aztán a házastársunknak, vagy bárkinek, akivel éppen összesodor az élet: a diétát ki miatt csinálod? Hamis az elképzelés, hogy a valaki másért való fogyás hiba; de komolyan, miért lenne az? Az embernek van egy saját motivációja, ami viszi előre, és még azt is meg akarják neki szabni, hogy egy dolgot miért akarjon… Ha a te belső késztetésed elsősorban nem magadra irányul, hanem arra, hogy megdicsérjenek és észrevegyenek -egyébként ez valahol már saját magadról szól-, akkor amiatt tedd meg a lehető legtöbbet! Ha ihletet és motivációt szerzel valakinek a véleményéből, akkor azzal nincsen semmi baj: amint eléred a célod, magadat is sokkal jobban fogod szeretni, ezáltal pedig rögtön a saját jólléted lesz az első.

TERVEZÉS

Bármibe is fogsz, kell egy alapos stratégia, és ez a fogyással sincs másképp: ha esténként lefekvés előtt szánsz 5 percet arra, hogy megragadj egy papírt meg egy tollat és összeírd a másnapi kajáidat és az edzésedet, 80%-kal nagyobb az esélyed arra, hogy meg is fogod csinálni. Ez puszta emberi tulajdonság: szó -és gondolat – elszáll, írás megmarad. Az edzéseidet úgy időzítsd, mintha megbeszélésre vagy állásinterjúra mennél, és ne úgy, hogy “talán lesz rá időm”: sejtheted, mi a különbség a két szemléletmód között!

VISZLÁT, FELTÉTELES MÓD!

Biztos észrevehetted már, hogyha feltételes módban beszélnél, minden olyan óvatoskodó lenne – ugye? Ide tartoznak még a “talán”, a “szeretnék” és a “kéne”-szavak is: ha rendszeresen úgy fogalmazol, hogy “el kellene mennem futni”, vagy “abba szeretném hagyni a csokievést”, egész egyszerűen meghagyod magadnak a lehetőséget a lustulásra és a csokizabálásra – van ennek értelme? Egyrészt senki nem tűnik határozottnak és komolynak, ha folyton így fogalmaz, másrészt saját magaddal szemben muszáj következetesnek lenned, hogy elérd a céljaid! Próbáld csak ki: fogalmazz úgy egész nap magadnak és másoknak, hogy este elmész edzeni és pont. Egyszerűen csak attól, hogy ezt kijelented, elképesztően nagyot nő az esélye a futásnak; használd ezt az egyszerű de nagyon hatásos befolyásoló eszközt mindenhez!

Posted on 2017-08-16

10 tipp, hogy mindig motivált tudj maradni

Ahhoz, hogy a célod véglegesen és sikerrel elérd – legyen az fogyás, sport, munka vagy bármi, amihez kitartás kell -, szükséges a megfelelő stratégia (jelen esetben egy edzésterv és egy étrend), a körülmények átalakítása (egészséges ételek beszerzése) és az a motiváció, amit híresen nehéz fenntartani: egy durvább nap után néha akármennyire is lelkesen kezdtük a reggelt, estére már csak a palacsinta utáni sóvárgás marad a tárházunkban; erre ajánlunk most megoldást! Ahhoz, hogy folyamatosan fenntartsd a motivációdat -ami ugye azért nehéz, mert a fogyás nem egy két nap alatt megoldódó dolog-, különböző trükkökre van szükség: próbáld ki mind és érd el a célod, lelkesedéstől kicsattanóan!

ne akarj belehalni

Ha minden egyes nap kiégsz a futópadon, rosszullétig edzed magad, egyik napról a másikra megvonod a kalóriákat vagy örömtől mentes ételeket eszel, nagyon hamar eljön a feladás ideje, ami kicsit sem a te hibád, egyszerűen te is ember vagy, szükséged van a pozitív élményekre! Amikor érzed, hogy semmi kedved az egészhez, adj magadnak egy kis szünetet: pihenj egyet, sétálj egy kényelmeset, ne hajszold magad és süss egy paleo-pizzát; ebbe még senki nem halt bele, de egy kicsit visszajön majd az életkedved, meglátod!

2. kérdezgesd magad

Néha muszáj leülnünk és elbeszélgetnünk saját magunkkal: akkor, amikor nagyon csábít a nagyi pogácsája, vagy érzed, hogy ellustulnád a napi kocogást, tedd fel magadnak a következő kérdéseket!

Ha most abbahagyom és feladom, hogy fogok kinézni 6 hónap, vagy egy év múlva?

Ha most abbahagyom és feladom, hogy fogom magam érezni a bőrömben?

Ha most abbahagyom és feladom, mit mondok majd magamnak és másoknak?

3. rendrakás

Amikor az életünk egy részén totális megakadást érzünk, jobb egy kicsit otthagyni a gubancot és rendet rakni máshol: ha szereted a ruháidat, esetleg a konyhában vagy szívesen, vagy sokszor van barkácsolhatnékod, vonulj vissza és rakj rendet a kis szentélyedben! Ne foglalkozz a diétával és a sóvárgásokkal, csak koncentrálj a rendre: a gyönyörűen elrendezett gardrób vagy konyha látványától sokkal könnyebb lesz inspirációval felszívni magad!

4. NE nézegess modelleket

A legtöbb motivációs nagyokos azt tanácsolja, hogy amint rádtör az éhség, nyisd meg valamelyik Victoria’s Secret-modell instáját, és máris elszáll a roham! Hát, aki kipróbálta, tudja, hogy egy ilyen profil maximum a sajt és a szalámi iránti elkötelezettséget tudja erősíteni: bizonyított tény, hogy a túl magas elvárásoktól sokkal könnyebben adja fel az ember a diétát, mintha szimplán -ésszel- engedne az éhségnek. Próbáld ki, hogy szép, kisportolt, kerek csajok/pasik képeit nézegeted inkább! Ne a gebe legyen a cél, mert az túl irreális: törekedj inkább arra, hogy olyan fotókat találj, amik közel vannak hozzád, és látod bennük a szépséget!

5. számok helyett érzések

Ha a méricskélés a mindened, azonnal próbálj változtatni: arról már írtunk, hogy milyen alternatívák léteznek az állandó kiló-ellenőrizgetés helyett, most pedig elmondjuk, miért inkább érzésekhez ragaszkodj. Gondolj bele, hogy érzed magad egy kiadós futás és hasizmozás után egy light, jó kis egészséges vacsit betolva és reggel lapos hassal felébredve! Mindig emlékeztesd magad ezekre a benyomásokra, sőt írd is le őket, hogy legyen mihez nyúlnod a rosszabb percekben!

6. heti ajándékok

Ha minden hét végén megajándékozod magad egy kis kényeztetéssel, biztosan fennmarad a motivációd a fogyáshoz! Képzeld el: egy masszázs, egy cellulitisz-kezelés, egy mozijegy vagy egy új könyv – ezek mind szuper ajándékok, amiket magadnak megvehetsz, de szigorúan csak a betartott diéta-heted után! Vezesd minden nap a diétanaplódban, hogy aznap milyen “követelményeknek” feleltél meg; ha 7-ből 6 napot teljesítettél, akkor pedig jöhet a kényeztetés, ami semmiképp se kaja legyen!

7. élvezd az utat!

Hajlamosak vagyunk a jövőbeli célkitűzéseinket ahhoz kötni, hogy “majd, ha lefogytam”… meglátogatom egy barátom, elmegyünk az álomnyaralásra vagy összehívom a volt osztálytársaim. Ne már! Úgy érzed, hogy pluszkilókkal ezeket nem engedheted meg magadnak? Pedig 2-3 kiló fogyás után sokkal jobban fogod magad érezni a bőrödben, és már akkor nekiállhatsz a bakancslistádnak! Sokkal, de sokkal motiváltabb maradsz majd, ha megismétled a kedvenc programjaid és úgy érzed már a fogyókúra közben, hogy van miért csinálnod, és igenis örömet okoz a diétázás.

8. listaírás

Ó, igen, a klasszikus, jól bevált módszer! Az egyik legjobban működő technika, ha csinálsz magadnak egy listát, “miért kell edzenem”-címmel. 10 kifejtett válaszig meg se állj! Amint ezek megvannak, tűzd ki őket vagy a hűtőre, vagy bármilyen látható helyre, ahol sokat járkálsz napközben, és amikor csak elmész ott, olvasd el mind a tízet: hidd el, ha pár percig csak arra koncentrálsz, miért éri meg ma futnod, akkor el is fogsz menni. Ha nem hiszed, járj utána!

9. vedd magad körbe egészséggel!

Szigorúan kötelező pontja a listának: rendezd be a lakásod úgy, hogy az új, könnyebb énedet tükrözze! Szanaszét hagyott chipseszacsik, csokipapír és kosz jellemzi azt, akivé válni szeretnél? Nem? Akkor tegyél érte! Dobd ki az összes egészségtelen nasit – vidd el egy házibuliba, add egy hajléktalannak vagy oszd szét a munkahelyeden, ha nem akarsz feleslegesen élelmiszert kidobni -, és vedd elő a legszebb gyümölcsöstálad, mert ezentúl szép és színes terméseknek kell díszíteniük a konyhádat és a nappalidat is!

10. önostorozás off

Sokan úgy akarják magukat motiválni, hogy kritizálják saját magukat másoknak és a tükörbe is, ráadásul úgy érzik, hogy ez működik: lehet, hogy egy-kétszer felszívod magad egy-egy saját beszólásodtól, de ezt a módszer minél hamarabb felejtsd el! Amint magadról valami rosszat mondanál, azonnal fogalmazd át valamilyen pozitív aspektusba – hidd el, hogy sokkal motiválóbb lesz, mint elhordani magadat mindennek. Példa: a feneked nem “nagy és hájas”, hanem tök formás, és egy pár fenékgyakorlattal még jobban fog mutatni abban a szűk farmerben, amibe bele akarsz férni!

Posted on 2017-08-13

bűntudat és helyrehozás – a párban járó diéta-fogalmak

Komoly és elszánt diétázó vagy, de azért annyira nem tartod magad elvetemültnek, hogy a nyaralás vagy a barátaid esküvője alatt is számold a kalóriákat? Bizony, elég sokan vagyunk ezzel így, de még mielőtt temetnéd és lefikáznád magad, hogy milyen “akaratgyenge és béna” voltál a hétvégi összejövetelen, nyugodj meg egy kicsit: egészséges elmével rendelkező, normális, fogyni vágyó ember vagy te is, ugyanúgy, mint bárki más, aki szeret, sőt imád enni! Még mindig nem vagy egyedül…

Sajnos hajlamosak vagyunk túltolni az önutálatot egy pizza után, pedig ha belegondolsz, ez igazából nem egy akkora fogyóelrontó tényező – nem szedsz fel tőle 10 kilót, nem leszel egészségtelen és csúnya, főleg nem akkor, ha életmódváltásban gondolkozol,márpedig mi másban tennéd? Nem leszel azonnal narancsbőrös, sőt még ledolgozni is le tudod – mégis, ha becsúszik egy apróbb baki, a feladás tűnik a leglogikusabb lépésnek és közelebb van hozzánk, mint valaha… Mégis miért annyira fájdalmas a kihágás, miért vagyunk képtelenek néha nemet mondani, és ez az egész miért okoz ekkora lelki problémákat az adott cheater-alkalom után?

Valószínűleg mindannyian a tökéletes mintaéletmódot követő insta-és facebook-sztárokra akarunk valahol hasonlítani, hiszen egészséges, gyönyörű és minőségi kajákat esznek, tökéletes az alakjuk és mintha az életük minden pillanata boldog és egy kicsit minimál stílusú lenne – mi meg gyűrött arccal, egy 10 évvel ezelőtt szerzett promóciós pólóban feszítünk reggelente, miközben sietve próbáljuk a kialvatlanságunkat valahogy kávéval eltakarni; kinyitjuk a hűtőt ésmármegintcsak szalámi van otthon meg sajt, úgyhogy -jajdekár- ugrott a mai diéta… Oké, a lehető legtöbbet nyilván meg kell tenni, amikor meg lehet, de van értelme kiakadni és önirónia nélkül szarul érezni magunkat azért, mert nem vagyunk tökéletesek és nincs hely a két combunk között 5 érett avokádónak? Nyilván nem a válasz. Ez egy szép gondolat, sokszor mégsem nyújt elég segítséget csakúgy elgondolkozni, feloldozni magunkat és folytatni a diétát, ugyanis a csalás lelki hatásai sokkal nagyobb pszichés gödörbe löknek minket, mint elsőre gondolnánk; mondhatni módosult tudatállapotba kerülünk, amint leért a duplasajtos hamburger. Miért? Egészen egyszerűen megfogalmazva: mert túlontúl szigorúak vagyunk magunkhoz.

Ha most kipróbálsz egy pszichológiai gyakorlatot, érteni fogod a gondolatot: próbáld meg felidézni és lejegyezni az elmúlt időszakod csalásait (nyaralás, összejövetelek, családi ebédek), hogy hányszor szegted meg a kitűzött diétát, hogy mennyire akartál hirtelen életmódot váltani, hogy milyen szituációk sodortak a túlevés felé, és hogy milyen érzések jöttek utána! Ha ezek megvannak, most fogalmazd át úgy, mintha te egy másik ember lennél: adj egy új nevet magadnak és fogalmazd meg E/3-ban a történetét! (Pédául: Kata nagyon sokáig kitartott a diétája mellett, de a sok-sok sporttól és a hirtelen túl kevés kalóriától kicsit kiégett; valószínűleg ezért csábult el a családi ebéden, és nem azért, mert béna és gyenge lenne; mégsem vette észre, hogy ez még önmagában nem akkorra baj, amit nem lehetne helyrehozni, úgyhogy abbahagyta a diétát, pedig csak simán el kellett volna mennie kocogni utána…)

*írd le az élményeidet, mert attól minden más színt kap majd!*

Látod már? Ha elidegeníted magadtól a sztorit, biztos, hogy enyhébb lesz az elítélőkéd – bizonyított tény, hogy másokkal szemben sokkal megbocsájtóbbak vagyunk, mint magunkkal, pedig ideje lenne azzal a néha-néha csaló gyomorral, félreértett lélekkel és fáradt testtel is kedvesnek lenni, ami 0-24-ben szolgál minket. A kihágás változatosság, a pizza energia-feltöltés, az igazi erő pedig a visszatérés…

fogyjegésznap — kattints az észrevétlen fogyasztógyakorlatokért!

Posted on 2017-06-23

20 kérdés, amivel kiderítheted, te milyen kajától függsz

Amikor az embert megállítja a rendőr, megfújatja vele a szondát és az alkoholt jelez, tök természetes dolog, hogy elveszik a jogosítványát és gondatlannak találják az ittas vezetését. Ha viszont valaki sültkrumplimámorban úszik, azt nem vizsgálják meg, pedig hadd mondjak egy megosztó, de érdekes és nagyon is igaz tényt: a kaja pont annyira tud függőséget okozni és megrészegíteni, mint az alkohol.

Sajnos kevesen ismerik még el, hogy az evés is egy addikció és nem is az a veszélytelen, bélyeggyűjtős fajta. Vajon miért olyan izzasztóan rohadt nehéz lerakni a chipses zacsit? Miért szégyelli magát az ember, ha mások előtt eszik? Miért muszáj mindenáron megenni azt az utolsó muffint? Miért lesz egy pogácsából minimum tíz? Nagyon sajnálatos, de a kényszerevőt még mindig nem függőként, hanem kínosan gyenge és lusta emberként kezelik, pedig az ettől a fajta addikciótól való megszabadulás az egyik legnehezebb dolog ezen a világon. A dohányzásról is menő leszokni, de a kajáról a legmenőbb. Normális akkor a negatív diszkrimináció? Határozottan nem.

Mivel mindannyian más és más függőségek rabjai vagyunk – cigi, pia, drogok és muffin -, van, akinél ez soha nem jelentkezik, van, akinek viszont egészen addig ott a kis cukrot vagy zsírt felfalásra buzdító hang a fejében, amíg le nem rakja végleg az adott kajafélét. Miért szeretem annyira? – hangzik a kérdés, miközben a negyedik adagot esszük. Azért, mert biokémiai függőséget okoz. Igen, a sültkrumpli, a zsíros húsok, a só, a fehérliszt és a cukor mind-mind addiktív anyagok, amikre valamiért boldogsághormon-termeléssel válaszol a szervezetünk. Más magyarázat nincs arra, hogy miért eszik meg egy ember két liter fagyit, nem? Ha ismered ezt az érzést; azt, amikor már rosszul vagy, de eszel tovább; azt, amikor az egy szemből három zacskó lesz; azt, amikor alig várod, hogy egyedül maradj és bekajálj – akkor sejtheted, hogy ez a dolog nem gyengeség meg akaraterőhiány, hanem rossz fizikai válasz az adott ételre, extázis, amit újra és újra át akarsz élni, pont, mint egy drogos. Hadd legyek kicsit szemét: egy drogosnak könnyebb dolga van. Neki nem kell a túléléshez az étel, neki le kell raknia a szert. Neked, nekünk is le kell raknunk, de közben mégis muszáj fogyasztanunk, hogy ne haljunk meg. Szarul hangzik, de nem ennyire gáz a helyzet; ha megtudod, mi a te igazi gyengéd, akkor már félúton vagy afelé, hogy el is felejtsd azt az adott élelmiszert, ami nélkül – szerinted – nem tudsz élni. Válaszolj pontosan és lelkiismeretesen erre a 20 kérdésre, és derítsd ki, mi pontosan az a kaja, ami nálad a függést okozza!

kérdőív_kajafüggés.png — *ragadj papírt és tollat, vagy nyiss egy jegyzetet és járj utána!*

Valószínűleg, ha alaposan és őszintén válaszoltál az összes kérdésre, akkor világos lett, hogy melyik étel, pontosabban összetevő rabságából kell kitörnöd. Erre pedig nem igazán akad más mód, mint a teljes elkerülés: ha lisztfüggő vagy, ne csökkentsd a fehérliszt-adagodat, hanem totálisan felejtsd el és az összes terméket is, ami belőle készül! Készíts magos kenyeret, vagy kétszersültet egyél helyette, de semmiképp se engedj meg magadnak egy falatot se; meglátod, hamar el fog múlni a sóvárgás, ha nem viszel be semennyit sem az adott anyagból! Ettől még lehetsz tele, ehetsz annyit, amennyi jólesik – a hangsúly a függőségtől való megszabaduláson van.

Posted on 2017-05-29 2018-03-14

A legkalóriagyilkosabb kalóriagyilkos edzés: az ugrálás

Az ugrálás sajnos 10 éves korunk után az idő előrehaladtával arányos mértékben veszik ki az életünkből – nincs több ugrálóvár, örömünkben pattogás az ágyon és indiánszökdelés tornaórán, meg felesleges energialevezetés a matracokon. Maximum egy-egy kangoo-óra csábít el minket az ugrándozás gyermeki örömeibe, de valljuk be, az nem pont ugyanolyan, mint anno volt. Oké, nem valószínű, hogy holnaptól majd minden jó hír után elkezdesz szökellni az irodában; lehet, hogy hülyének is néznének – bár kit érdekel -,viszont egyet kipróbálhatnál: felkapni az edzőcipődet és csak ugrálni, ugrálni, ugrálni… Aha, jól gondolod: ez a gyakorlat brutális kalóriagyilkos és elképesztő egészségügyi előnyei vannak – lássuk is, hogy miért legyen a következő edzésed szökdelések sorozata, esetleg ugrálókötelezés:

JAVÍTJA A KOORDINÁCIÓT ÉS A TUDATOSSÁGOT

Igen, akármennyire is észrevehetetlen gyakorlatozás közben, az agyad ezerrel dolgozik, ugyanis az egyensúlyodat ő tartja meg, miközben ugrálsz. Iszonyú jó koordináció-és egyensúlyfejlesztő gyakorlat, sőt abban is segít, hogy könnyebben tudj egy dologra nagyon erősen koncentrálni. Ez pedig a munkában is sok előnyt okoz, és erős stresszoldó hatású!

CSÖKKENTI A SÉRÜLÉSVESZÉLYT

Már rengeteg kutatás igazolta, hogy ha jelentősebb túlsúllyal (10 kg) kezdünk el futni, az milyen rossz hatással van a térdünkre, bokánkra és úgy nagyjából minden ízületünkre. Oké, csak mivel az a lehető leghatékonyabb kardió, mi ragaszkodunk hozzá, de ne aggódj, itt egy alternatíva! Az ugrálás sokkal kíméletesebb minden ízületeddel, és megerősíti a térdeid-bokáid körüli izmokat, szóval a későbbiekben sokkal kevesebb eséllyel sérülsz majd le. Érdemes egy kicsit ugrókötelezni minden nap, nem?

MEGAGIGAFOGYÁS

ÁÁááá, elérkeztünk a kedvenc részemhez! Annyian utálnak futni… Sajnos ezt a motivációhiány, a kudarc, esetleg a megfelelő technika hiánya okozza, de ez a gyakorlat végre egy alternatívát jelent azoknak, akik nem szeretnek elmenni kocogni, meg azoknak, akiknek kevés idejük van, meg azoknak, akik még nem akarnak futni, csak állóképességet növelni és fogyni! Durva, de az ugrókötelezés szinte intenzívebb kalóriagyilkos, mint a futás: egy óra ugrálás kb 1200-1300 kalóriát képes elégetni. Igen, ezt viszont akkor, ha folyamatosan csinálod. Kezdetben vedd elő a kötelet és csinálj 2-3 perces etapokat, aztán magastérd, sarokemelés, jumping jack-ek… és újra! 30-40 percnyi edzés otthon, és elkezdenek leolvadni rólad a kilók. Ezaaazzzzz!

A CSONTOK, A SZÍV ÉS A TÜDŐ KEDVENCE

Az izmok, az agy, a pluszkilók és az ízületek mind-mind imádják az ugrálást, de itt egy újabb pro-érv: a sima fel-le szökdelés bizonyítottan javítja a csontsűrűséget, a szívműködést és a légzést is, szóval érdemes lenne minden egyes nap 20-30 percet ugrálásra szánnod! Ezen kívül javítja a reflexeket és az agyad olyan részeit stimulálja, amik szükségesek a memória és az olvasás fejlesztéséhez. Durva, nem?

MOTIVÁCIÓ

Ez egy olyan pont, amit nem hangoztatnak sehol, de szerintem nélkülözhetetlen. Ha futsz vagy futottál, akkor tudod, milyen nehéz a motivációt állandóvá tenni a mindennapokban. Érdekes, de valamiért az agyunk az ugrálást könnyebbnek érzi, dolgozza fel – pont emiatt sokkal egyszerűbb lesz rávenni magad arra, hogy ugrálj! Igazából felveszed a cipőd, bemelegítesz, és lenyomod az edzést, amiben megizzadsz ugyan, de nagyobb örömmel tud eltölteni, mintha kezdő futóként szenvednél a kilométerekkel. Érdemes ezt az előnyt kihasználni, mert kitartásnövelő hatása is van az ugrándozásnak, és ez lehet az első lépésed a futás felé, vagy nagyon jó keresztedzésnek is, ha már rendszeresen futsz! Segít az izmok építésében és abban, hogy legközelebb még gyorsabb és kitartóbb legyél, ha elkezded falni a kilométereket. Na, nekiállsz te is, még ma?

Kipróbálnád az ugráló edzéstervünket? Akkor kattints!

Posted on 2017-05-13

#myfamily: fogyaszd le a családot!

Ismerős ez a heti étrend? Persze ahány ház, annyi szokás, de ha nálatok is megjelent az ilyen vagy ehhez hasonló túlevés és a családtagjaid igencsak hajlamosak kajálással kompenzálni mindent – az esetleges problémákat, anyagi nehézségeket, konfliktusokat -, akkor tudd, hogy nagyon sok emberrel jársz egy cipőben. Nehéz téma, mert gyakorlatilag állandóan bennevagyunk és könnyen okozhat sértődést a legenyhébb egészséges étkezésre való utalgatás is: valakinek tuti nem fog tetszeni. Igen, új szokás-szempontból mindig a család a legnagyobb mérföldkő, még akkor is, ha csak ketten-hárman vagytok, mert ez az egyetlen közösség, ahol valamennyire muszáj alkalmazkodni a másikhoz. Az életmód meg olyan, hogy értelmetlennek érezzük egyik nap tök egészségesen, motiváltan tolni, másik nap meg ignorálni és pizzát enni azért, mert valakinek az jobban bejön a klánban. Hjaj, nehéz ügy, úgyhogy most kapsz egy pár tippet, hogy miken változtass mindenki békéjéért és egészségéért a famíliában!

MENTES ÉLET

Nagyon nehéz minden egyes családtagot – főleg az öregeket, tapasztalat – egyszerre rászoktatni arra, hogy tetsszen neki a kedvenc fogásának a mindentőlmentes verziója, de érdemes. Próbálkozz legkedvesebb kajákkal, és fogd magadra! Ha te főzöl, legközelebb csináld meg sültkrumpli helyett a sült zellert, vagy rakott krumpli helyett a rakott karalábét! Ezek olyan, rászoktató receptek, amikkel elég könnyen be tudod majd vezetni az egészségesebb fogásokat úgy, hogy az tetsszen is a veled élőknek. Ha nem te vagy a főzésért felelős személy, akkor lehet, hogy egy fokkal nehezebb lesz, de ne add fel: próbálj meg recepteket bedobni a család főszakácsának, vagy te vásárolj be legközelebb! Olyan alapanyagokat válassz, amik kompatibilisek a kiválasztott fogyóddal, és ne hagyd a zsírban-sóban-szénhidrátban tocsogó kajákat megfőzni, persze ne szavakkal, hanem tettekkel: vegyél részt a folyamatban! Segíts a konyhában, ajánlj, mondd, hogy most akciós volt a light sajt, azért vetted azt, vagy hogy egy barátnőd ajánlott egy olyan receptet, amit megcsinált és isteni volt de könnyű is egyben – így már azért könnyebb lesz az étkezések kalóriatartalmát redukálni, mintha kiválnál és kijelentenéd, hogy te most fogyózol, és akkor mindenki egye azt, amit te. Amit még tehetsz szakácsként és fogyasztóként is: cseréld le a nasikat a spájzban, egészséges cuccokra! Törekedj arra, hogy ne nagyon legyen otthon cukros csoki meg fagyi, csak mentes változat, és a fehérlisztes-zsíros ropogtatnivalókat is iktasd ki, pakolj be helyettük teljes kiőrlésű kekszeket, pászkát, mártogatósnak pedig pestot, vagy csak legyen otthon állandóan avokádó – azzal mindig isteni krémet lehet varázsolni. Ja, és pakolj el minden kaját a szemek elől! Legalább rend lesz a lakásban, és nem lesz úrrá az állandó nasikényszer mindenkin…

SZOKÁSFORSZÍROZÁS

Ha ti is tele vagytok tök egészségtelen és igazából rossz szokásokkal – állandó hétvégi döglés, csupa zsíros kaja, megmozdulás csakis fagyizás céljából -, akkor itt az ideje változtatni. Mozdíts ki mindenkit! Nézz eseményeket a szabadban hétvégére, vagy menjetek el együtt kirándulni. Tudom, rettenetesen nehéz például a gyerekeket erre rávenni, de ha minden hétvégén másnak teljesülhet a kívánsága, akkor biztos sor kerül rád néha. Motiváld őket! Mondd, hogy már fogytál 1-2 kilót egy módszerrel, amit szívesen átadnál, vagy kérd a segítségüket: nagyon elmennél kirándulni vagy kocogni egyet, de egyedül nem akarsz,esetleg kertészkedjetek! A gyerekeket meg vidd el egy arborétumba vagy az állatkertbe – ott már lesz kedvük mozogni. A lényeg, hogy indítsd be a családot, mert minden kapcsolatnak jót tesz a kimozdulás, nemhogy az egész familynek…

BESZÉD, BESZÉD, BESZÉD

Rettentő sok konfliktusra, elnyomott érzelemre és szorongásra tud fény derülni, ha leültök őszintén beszélgetni. Jó, nem kell egy sokvendéges kertipartin berúgva elmondanod a fájdalmaidat, de szűk körben, vagy egy-egy családtagoddal kettesben néha muszáj beszélgetni, nemcsak a politikáról… Arról, hogy mik a céljaid, éppen hol tartasz, milyen a párkapcsolatod vagy milyen egyedül, és úgy egyáltalán mindenről. Annyira triviális, de tényleg túl sok családban nem történik meg az a lelkizés, amire alapvetően szükség lenne. Ha maguktól nem érdeklődnek, kezdeményezz és biztosan kialakul majd egy komolyabb beszélgetés, amiből rájöhetsz, hogy honnan ered náluk és nálad a kajával való kompenzálás. Ha pedig őszintén beszéltek minderről, akkor sokkal könnyebb a közös célt megfogalmazni: le akartok fogyni. Eggyel többen vagytok, így már sokkal közelebb a cél!

Posted on 2017-05-10

van élet a szénhidrát után?

Egyszer, amikor a barátaimmal elmentünk szórakozni az éjszakába – éppen nagyon kényszerevő időszakomat éltem -, belénk kötött egy csapat bunkó, akik nem túl kímélően, mondhatni rettentő megalázó módon megerősítettek abban, amit minden nap éreztem a tükörbe nézve: kövér vagyok. Akkoriban már rég sportoltam, túl voltam minden gagyi diétán, csináltam 90 napost, Dukan-recepteket próbáltam ki, párnapos csodaétrendeket követtem, szóval rendesen felnyomtam a Google-keresőben a ‘leghatékonyabb fogyókúra’ keresési számait, mégsem kerültem ki a szénhidrátok mágneses teréből. Általában követtem egy kiírt kajamennyiséget, de a lelki fájdalmak mellé sajnos túl sokszor kenyér és süti volt a köret. Aztán amikor azon az ominózus estén ez a bunkó -akinek azóta is hálás vagyok, hogy bunkó – beszólt, valamiért életemben először nem hangosan kiröhögtem majd hazamentem enni, nem a gyrososhoz rohantam vigaszért és nem mentem be egyik boltba se csokiért. Ott álltam az utcán, a barátaim meg teljesen hülyének néztek, hogy miért foglalkozom én egyáltalán egy senkiházi beszólásával, de akkor, abban a pillanatban olyan mértékű fájdalmat és dühöt éreztem, hogy megálltam, mint egy hisztis kisgyerek, és elkezdtem minden erőmből, egy évnyi csapadékot kisírni magamból. Kiszakadt belőlem mindaz, amit évek óta éreztem – szakítások utáni fogyás, majd dupla visszahízás, folyamatos küzdelem, hogy miért nem tudok már végre változtatni, állandó “minden rendben lenne az életemmel, csak kövérnek érzem magam”-körök… Elég volt. Meguntam.

Gyors vágás, másfél év. Ennyi ment el az életemből kenyér, tésztafélék, cukor, rizs és krumpli nélkül. Ennyit töltöttem folyamatos odafigyeléssel. Ennyit dolgozott bennem a düh. Ennyi idő alatt raktam le a szénhidrátot és lettem végre vékony. És ennyi idő kellett hozzá, hogy rájöjjek, mit keresek – és az nem egy minden örömtől mentes élet, nem egy túlzásba vitt fogyókúra, nem az, hogy aggódjanak értem az emberek a vékonyságom és a családi összejöveteleken való kajaelsunnyogásom miatt. Mindössze annyit akartam, hogy tisztán lássak, ne legyen hájam sehol, tetsszek végre magamnak és eltaláljam a középutat valahol az evés és a depressziós hízás között. Másfél év elvonó kellett hozzá, de ma már érzem a határaimat, tudom, hogy hol esnék vissza a gödörbe, és igen, eszem teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret és barnarizst, de nehéz beszámolni arról, milyen mértékű félelem fogott el, amikor ennyi idő után újra szénhidráthoz nyúltam. Konkrétan rettegtem, hogy újra elkap a vigasztaló de közben bűntudattal teli, fájdalmas érzés, mint régen. Féltem, hogy újra elvakulok és kárbamegy ez a másfél év. De nem. Mert a testem és az agyam jól tudja, mennyi kell. Ma már. Csak ehhez kellett jó pár év diétázás, amiből másfél év masszív megvonás volt és egy hosszú lelki fejlődés, ami során megtanultam szétszedni a fájdalmat az éhségtől. És annyira egyébként nem volt jó. Annyira nem, mint most.

Azt akarom ezzel a betűrengeteggel átadni neked – nyugi, neked nem kell másfél évet rászánnod, pont ebben segít a diétaguru-, hogy türelem, tapasztalás és még több türelem kell ahhoz, hogy rátalálj arra a pontra, hogy tudd, mikor hagyd abba az evést és végre valahára, önzőcsalógalád módjára magadért egyél! És ne az egódért, a fájdalmaidért, vagy mások kedvéért. Magadért. Ha az ember elkezdi ténylegesen a testét táplálni a lelke helyett, akkor nincs több probléma, nem lehet több probléma, mert mindenki szervezete fel van készülve arra, hogy szóljon időben és tudja, mit kell tenni. Csak mi sokszor hagyjuk magunkat odavezetni a hűtőhöz a belső, kicsikét érthetetlen hangra, ami igazából azt súgja:

“megoldást szeretnék”.

írta: Kit

Posted on 2017-05-01

kiút az érzelmi evés rabságából

A lelki éhség az egyik olyan örök téma, amivel nem lehet eleget foglalkozni: nyilvánvalóan a többségünk nem azért hízik, mert háromszor-ötször étkezik egy nap jó minőségű ételeket, sokkal inkább a fél másodperc alatt szinte rohamot okozó lelki problémák zabálásra késztetése lapul a dolgok mögött. Nem mindenki érti ezt meg, de ha te is érezted már a hirtelen elkapó vágyat, hogy azonnal magadba tömj minden édeset vagy sósat, amit a kerületben találsz, akkor téged is ostromolt már lelki éhség. Ez sajnos egy nagyon nehéz része a táplálkozásnak, mert rajtunk kívül senki nem fogja tudni megmondani, hogy miért van. Mi meg többnyire legyintünk, hogy “most így volt kedvem”, és továbblépünk rajta azt remélve, hogy többet nem fordul elő. Pedig amíg nincs megfelelően kezelve, addig elő fog fordulni. Akár minden egyes nap.

*a lelki éhség legnagyobb hátránya, hogy sosem egészséges kaját kíván az illető, ha rohama van*

Hadd jöjjek egy személyes példával: akármikor, ha kevésnek, vagy másoknál egy kicsit sikertelenebbnek érzem magam, a századmásodperc töredéke alatt megfogalmazódik az agyamban, hogy kekszet kell ennem. Mi az isten ez? De tényleg. Ha valaki pejoratív értelemben beszél rólam vagy bármilyen munkámról, akkor azonnal ott lebeg a szemem előtt az az isteni, agyonsózott, sajtos keksz Néha csak egy képként bevillan. Ma már – rengeteg önismereti tapasztalattal – tudom ezt kezelni, de bevallom, jó sokáig engedtem az érzésnek, hiszen nem tudtam verbalizálni a problémámat, egyszerűen kívántam a kekszet, szóval meg is ettem a kekszet. Keeeekssssz. Egészen addig, amíg ki nem próbáltam egy egyszerű dolgot: megpróbáltam kifaggatni saját magamat, hogy mégis mi ez a random mánia, és kiderítettem, hogy milyen érzés lapul mögötte. Túl egyszerűnek hangzik. Segítek: nem az. De csak így lehet rájönni.

Egyébként te is viszonylag egyszerűen kikutathatod az okát a sóvárgásaidnak, csak bele kell fektetned egy pár napot, esetleg hetet a munkába. Folyamatosan töltögetned kell egy kis ívet, amit összeállítottunk neked, és tudom, néha idegesítő lesz, mert semmi kedved nem lesz ahhoz, hogy elemezgesd magad miközben majd’ meghalsz egy fánkért, de pont ezeken a holtpontokon túllendülve jössz majd rá arra, hogy honnan ered a kényszeres evés. Ahhoz, hogy ki tudd tölteni pontosan, egyet tudnod kell: a fizikai, igazi éhség az, amikor szépen lassan, percről percre egyre jobban kívánod a kaját. Akkor vagy nagyon-nagyon éhes úgy igaziból, ha korog a gyomrod, és bármit megennél, amit csak eléd raknak, a kelbimbótól (bocs, ha szereted, nekem az az utolsó, amit valaha megkívánnék) a főtt zellerig (ezért is bocs, de szerintem szörnyűséges). Ha viszont a semmiből tör rád a vágy, és inkább kívánós vagy, akkor egyértelműen lelkileg szenvedsz hiányt. Hajrá, jó töltögetést, hidd el, ki fog derülni, hol hibádzik a történet!