kipróbáltam Archives

Posted on 2018-04-03 2018-04-03

Itt a hülyeség netovábbja: terjed a neten a 72 óra, 10 kiló-diéta

Elérkezett. Eljött. Ez. Is. Kész.

Nemrég szorgosan böngésztem az internet különböző női portáljait, hogy anyagot gyűjtsek a következő “mit ne tegyél”-cikkhez. És akkor jött az agyrobbanás.

Nem linkelném be, amit találtam. Meg is magyarázom, miért: nem szeretnék forgalmat generálni egy olyan site-nak, aki hajlandó lehozni egy cikket és KOMOLYAN ajánlani a 72óra-10kiló-diétát. Viszont cserébe most itt, leírt szavakban megkapja a magáét.

A bomba-diétaként is emlegetett remek módszert állítólag Miley Cyrus találta ki, sőt még azt is hozzáköltötte az okos értelmi szerző, hogy a híres énekesnő szép alakját és fittségét ennek a fogyókúrának köszönheti. Az a csaj, aki lépten-nyomon hirdeti, hogy vegán, kiáll a világ vegánjai nevében, állatkísérletek ellen harcol és folyamatosan közzéteszi a jobbnál jobb vegán menüket, amiket eszik, állítólag azzal fogy, hogy ilyen salikat csinál magának:

“Tépdess fejes salátát egy tálba, karikázz hozzá paradicsomot és kígyóuborkát. A tetejére vágj csíkokba 10 dkg PULYKAMELLSONKÁT. Készíts dresszinget 2 teáskanál olívaolajból és 1/2 citrom levéből vagy borecetből.”

*Idióta diéták helyett tömd magad inkább ilyen tálakkal! Yumm…*

Na kéremszépen, akkor remélem, most sikerült bebizonyítani, hogy Miley Cyrusnak az égvilágon semmi köze ehhez az idiotizmushoz, úgyhogy menjünk is tovább. Az ásványvíz-pulyka-zöldsaláta kombó véleményem szerint már legalább 5-6 éve kiment a diétadivatból, de akkor se működött soha, amikor még javában tombolt. Persze jól hangzik, hogy “ebből aztán annyit ehetsz, amennyit csak akarsz”, de tiszta szívemből könyörgöm, hogy ne kattints egy ilyen címre se, mert nem, nem fogja elhozni a megváltást, és nem, nincs benne csodaszer, és nem, Anna (45) nem ezzel dobott le 20 kilót 6 nap alatt. Ha meg igen, akkor az egy orvosi csoda, ne te foglalkozz vele, ez annak a dolga, aki majd újraéleszti Annát.

És akkor most nézzük meg egyben az egész diéta lényegét, és jöhet az elemzés:

Alapelvek:

“Kerüld az állati zsiradékokat, a zsíros tejet és tejtermékeket. Fogyaszthatsz viszont olíva- és repceolajat.”

Ezer éve kiderült már, hogy a zsír igenis jó. Aki 2018-ban zsírszegény diétába kezd, az vagy nem szereti a zsíros ételeket, vagy nagyon le van maradva. Persze ne margarint egyél baconre kenve minden reggel, de azért a jó minőségű -és igen, bizonyos állati eredetű- zsírok igenis jó hatással lesznek a fogyókúrádra, szóval ez a tévhit már itt megdőlt.

Erről bővebben egyébként itt olvashatsz!

“Felejtsd el a készen kapható salátaönteteket, levesporokat, pudingokat. Sok ízfokozót és tartósítószert, sót és cukrot tartalmaznak. Ezek szintén megterhelik a máj működését.”

Na, micsoda nagy igazság! Valóban, a készen kapható termékek és levesporok egészségtelenek. De nem ettől a tudástól fogsz 3 nap alatt 10 kilót fogyni, az biztos.

“A méregtelenítéshez sok oxigénre van szükség, ezért naponta sétálj jó levegőn 20-30 percet. Közben végezz erőteljes ki- és belégzéseket.”

Milyen az erőteljes ki-és belégzés? Minden diétázó, lélegzésre fel! Ez a mondat egy vicc: oxigénre az élethez van szükséged, a sétát meg azért ajánlja, mert futni valószínűleg nem nagyon lesz kedved három levél sali után. Egyél egészséges zsírokat és tápanyagdús, szénhidrátban nem bővelkedő ételeket, fuss és tilts le minden ilyen oldalt inkább!

“Egyél sok teljes kiőrlésű készítményt és zöldségeket. A ballasztanyagoknak köszönhetően természetes módon felgyorsul az emésztésed.”

Persze, a rostok jók és erről írtunk is már, de ha valóban sok teljes kiőrlésű kenyeret kezdesz el enni, akkor 3 nap múlva nemhogy 10 kilóval, de 10 miligrammal se leszel kevesebb, arról nem is beszélve, hogy a tömény szénhidrát csak újabb sóvárgásokat indít el a testedben. Maglisztekből készült kenyérből 1 szelet pirítós, 3 tojás, zöldségek reggelire: bőven van benne rost és mégsem rontottál el semmit!

“Alaposan mosd meg a gyümölcsöket. A héjukon sokszor maradnak vegyszermaradványok, amelyek elősegítik a zsírok elraktározását. (Melegvízzel többször mosd meg, majd töröld szárazra. Így a vegyszerek 90 százaléka biztosan lejön.)”

Sajnos a gyümölcsök belsejében is sokszor van vegyszer, de persze, mossuk meg őket. De könyörgöm. MI KÖZE VAN ENNEK a fogyáshoz? Köszönjük az alapelveket, ezek aztán szépen megalapozták a fogyásunkat…

*ÁÁÁ de megennék egy ilyen egészségtálat! Ja, nem, nem lehet, mert tolom a 3 nap-10kiló-diétát!*

És akkor most lássuk az étrendet:

“1. nap

Semmi szénhidrát!

Ahhoz, hogy a zsírégetés gyorsan beinduljon, ki kell üríteni a szénhidrát-raktárakat. Ezt leggyorsabban úgy érheted el, ha sok fehérjét fogyasztasz. Már az első nap után beindul a zsírdepók elleni támadás. Nem kell mást tenned, mint kb. 2 óránként egy fehérje-italt lehajtanod. A kettő között is innod kell 2-3 dl szénsavmentes ásványvizet, hogy a salakanyagok távozni tudjanak.”

Megjegyzés: a fehérje-túladagolás nem fogyaszt, sőt a “zsírdepókat” (jézusom) sem bontja le azonnal. Mehetünk tovább:

“8 és 10 órakor :Frissítő turmix

Elkészítheted egyszerre, és a felét hűtőben nyugodtan tárolhatod. Turmixolj össze 3 dl leszűrt zöld teát 2 dl natúr almalével és 3 dl íróval. Öntsd ketté, a felét tedd el tízóraira.”

Megjegyzés: ha az emberlánya egész nap a vécén szeretne számkivetettet játszani, akkor bátran hajtson le egyet ebből a csodás (ám az almalé miatt igencsak cukros, csak szólok) turmixból, de ha nem hasmenés a mai programod, akkor inkább kerüld el!

“9 és 11 órakor: egy-egy pohár szénsavmentes ásványvíz”

Megjegyzés: azt köszi.

“12, 14 és 16 órakor: Vitamin-bomba

Ez az ital frissen a legjobb, ezért adagonként készítsd el. Önts turmixba 1 dl cékla-, 1 dl répalét és 2 dl natúr joghurtot és keverd meg picit. Azonnal kortyold el.”

Megjegyzés: ezzel nincs akkora baj, de nagyjából senki nem ezt kívánja egy fél nap éhezés után… Cékla,répa, joghurt – kiegészítésnek tökéletesek, de ha éhes vagy, akkor bizony enni kéne inkább!

“13 15 és 17 órakor: 2 dl szénsavmentes ásványvíz”

Megjegyzés: azt így megint köszi.

“18 órakor: Salátatál

Ebből annyit ehetsz, amennyi csak jólesik. Tépdess fejes salátát egy tálba, karikázz hozzá paradicsomot és kígyóuborkát. A tetejére vágj csíkokba 10 dkg pulykamellsonkát. Készíts dresszinget 2 teáskanál olívaolajból és 1/2 citrom levéből vagy borecetből.”

Megjegyzés: ez egyébként megint nem rossz, de könyörgöm, ha dolgozó ember vagy és van anyagcseréd, akkor valószínűleg nem paradicsomot fogsz kívánni uborkával, hanem előbb teletömöd magad a sonkával, beleszagolsz a párod pizzájába és nyálcsorgatva bevered a salátádat, aztán -ki meddig bírja- engedsz a kajarohamnak. Van ennek értelme?

“19 órakor: 2 dl szénsavmentes ásványvíz”

Megjegyzés: még egyszer nem fogom megköszönni. Igyál.

“2. és 3. nap: Sok-sok gyümölcs!”

Megjegyzés: a sok-sok gyümölcs telis-televan cukorral, ami ugye szénhidrát, ami raktározást indít be, amitől hízol. Így nem fog lemenni az a 10 kiló, de még cukorrohamaid is lesznek, szóval ezt úgy ahogy van, felejtsd el! Gyümölcsöt ehetsz desszertként, joghurtba belevágva, turmix formájában, kicsi nasinak, de ne törekedj az egésznapos fogyasztásra, mert nem, nem tesz jót.

“8 órakor: Dinnye-mix

Pucolj meg és kockázz föl 30 dekányi sárgadinnyét (mondjuk 15 deka sárga, 15 deka zöldes árnyalatút). A maradék gyümölcsöt ted el későbbre!”

Megjegyzés: ez megint ugyanaz, nem kell gyümölccsel tömnöd magad, főleg, ha nem kívánod. Főtt tojás, avokádó, lazac, pulyka, sajtfélék, zöldségek – inkább ezeket válaszd!

“9 órakor: 2,5 dl szénsavmentes ásványvíz”

Megjegyzés: De nehogy 3 legyen a végén, mert nem fogsz lefogyni!

*Ha turmixot innál, akkor inkább próbáld ki az esti turmix-receptünket! A képre kattintva odajutsz!*

“10 órakor: Banán – egy közepes nagyságút karikázz föl, és szép lassan, alaposan megrágva edd meg. Sokáig laktat.”

Megjegyzés: persze, már majd’ éhenhalsz, egész nap cukrot ettél, most pedig tömj be egy banánt, de jó lassan. Viccelek, ne tegyél ilyet. Egyél egy jó zöldséglevest vagy süss egy kis paleo kenyeret!

“11 órakor: 2,5 dl szénsavmentes ásványvíz”

Megjegyzés: ugyanaz, mint a 9 órás vízadagra.

“12 14 és 16 órakor: Gazdag gyümölcssaláta

Aprítsd össze a reggelről megmaradt dinnyét. Kockázz hozzá egy szem almát, 2 kivit és 2 nektarint. Szedd három adagra, és locsold meg friss citromlével. Behűtve fogyaszd.”

Megjegyzés: ne aggódj, a citromlé semlegesíti a rengeteg cukrot, amit megeszel a gyümölccsel! (Ja, nem.) Hagyd abba a nektarinzabálást és edd meg azt, ami jólesik, nincs benne fehérliszt és cukor, de cserébe rengeteg zöldséget és jó minőségű húst, vagy húspótlót tartalmaz!

“13, 15 és 17 órakor: 2,5-2,5 dl szénsavmentes ásványvíz”

Megjegyzés: aztán nehogy tea legyen mert még a végén kövér maradsz!

És akkor még jön a 18 órás zöldségtál (ami amúgy egészen elmegy), meg további pár pohár víz. Kell még valamit hozzátennem? Érted már, hogy miért felelőtlenek ezek a portálok? Lehet, hogy Te és én röhögünk ezen, aztán becsukjuk a böngészőt és bemegyünk a konyhába valami táplálót és egészségeset sütni, de ki tudja, hányan állnak neki ennek a diétának és utálják meg magukat a harmadik “2.5 dl szénsavmentes ásványvíz” kikötésnél, amikor ásványvíz helyett egy mekis burgert gurítanak le az éhezés jegyében… Legyünk végre felelősek azért, hogy az önbizalomhiánnyal küzdő, gyors fogyásra vágyó, igenis kitartó (dehát mint mindenki, emberből faragott) fogyózók megkapják azt, amit annyira megérdemelnek: információt a hosszútávú, egészséges életmódról!

Írta: Pölz Kitti

Posted on 2018-02-02 2018-06-13

“Ez az egy kaja változtatta meg az életem” – 5 sikersztori, ami csak egy élelmiszeren múlt

Szinte biztos tényként kezelhetjük, hogy minden egyes fogyózó és életmódváltó beírta már legalább egyszer a Google-ba, hogy “fogyókúrás élelmiszer”. Ez persze a legtöbbször kattintásvadász címekhez vezet, onnan pedig újra az útvesztőbe – változtassunk ezen! 5 sztori következik 5 olyan nővel, akinek már sikerült az életmódváltás mégpedig egy ételfajtára koncentrálva; válogass ezek közül, hátha neked is bejön valamelyik!

1.’Elkezdtem rákot enni és rögtön beindult minden’

“Elsőre furcsának tűnhet, de nálam a rákfajták indítottak be mindent” – meséli Anita, aki összesen 10 kilót dobott le. “Rájöttem, hogy egész egyszerűen ez a kedvenc ételem és még csak nem is hizlal. Elkezdtem mindenféle módon elkészíteni, és napi egyszer biztosan ettem belőle – ráksaláta, garnélarák zöldségekkel vacsira, koktélrák bulikhoz (természetesen cukormentes szósszal), rákos omlett reggelire. Valamiért mindig eltelek tőle, úgyhogy nálam ez a kaja az abszolút befutó, a fehérjetartalma miatt pedig mindenkinek ajánlom, egyszerűen erőt ad, eltelít, de mégsem nehéz, mint a legtöbb kedvenc kaja!”

2.’A válasz egyszerű: zöldségek’

“Tudom, hogy ez nem akkora felfedezés, de én nem is hiszek a csodaszerekben” – számol be Klára, összesen 6 kiló fogyás után. “Mikor már nagyon meguntam minden diétát és okoskodást az egészséges táplálkozással kapcsolatban, fogtam magam, és létrehoztam a saját szabályomat: kenyér és tészta helyett zöldségek. Hát, bejött! Mivel a különböző zöldségekben is bőven van szénhidrát, ez a mennyiség pedig az én aktivitásomhoz tökéletesen elég, megoldódott a helyzetem. A kedvenc reggelim a cukkinis rántotta, vacsorára pedig imádok karfiolsteaket enni – a fogyás már nem is olyan bonyolult!”

>> ha érdekel, milyen a tökéletes és gyors zöldségkupac receptje, kattints! >>

3.’Ha hiszed, ha nem, az én megoldásom a bacon’

“A hosszantartó túlsúlyom miatt elkezdtem rettegni minden olyan jellegű kajától, ami elvileg hizlal”- kezdi a sztoriját Zsuzsa, aki 5 kilótól szabadult meg nemrég. “Persze emiatt sokkal inkább vágytam is rájuk. Nagy kedvencem a bacon, de szinte sose engedtem meg magamnak, a kilók mégse szálltak el – egészen addig, amikor elegem lett, fogtam magam, és elkezdtem sportolni. Futni és úszni jártam kitartóan, és mintha csoda történt volna, beállt az étvágyam és megszűnt az ételektől való félelmem. Akkor elkezdtem bacont enni, bátran, amikor csak kívántam, és a fogyás még jobban beindult! Persze nem állandóan ezt eszem, de az, hogy végre nem rettegek ilyen jellegű ételeket enni -ráadásul a zsírtól extrajó formában érzem magam az uszodában-, megváltoztatta az életem.”

+recept: baconös-sajtos jalapeno-paprika

4.’Banánnal jó az élet!’

“Régen rettentően imádtam nasizni, főleg édességeket” – számol be Márti. “Persze most is szeretek, nem arról van szó, de azért elég durva eredményeket lehet elérni, ha az ember tényleg tápanyagokat visz be és nem üres kalóriákat, mint például csokit. Fogtam magam, és a mindennapos csokiadagomat lecseréltem egy banánra. Egy hét után már éreztem az eredményt a nadrágjaimon! Folytattam a jó szokásomat és türelmesen, a finomított alapanyagokat szépen elhagyva kialakítottam egy sokkal élhetőbb életmódot, a banán pedig még mindig nagy kedvencem, főleg sport előtt és közben!”

5.’A fehérjeturmix a legjobb dolog’

“Nekem az volt a legnagyobb bajom, hogy egyszerűen folyton éhes voltam” – kezdi Juli, 20 kilós fogyással a háta mögött. “Persze csak sok idő után jöttem rá, hogy az üres kalóriák és a tápanyaghiány okozta ezt. Elkezdtem vitamindúsabban enni, de akkor még nem figyeltem annyira, csak próbáltam feltölteni a raktáraimat – az éhségem azonnal csillapodott, de a teljes sikert a fehérjeturmix hozta el! Elkezdtem súlyzózni, gyalogolni, később kocogni, és az edzést folyton egy nagy adag turmixszal zártam. Egy idő után kialakítottam azt a szokást, hogy este edzettem és utána egy bogyós gyümölcsökkel felturbózott fehérjeitalt ittam, vacsora helyett. Hát, mondanom sem kell, az eredmények magukért beszélnek!”

AMI MÉG ÉRDEKELHET TÉGED:

4 fogyókúrás sikersztori – hátha neked is bejön valamelyik!

“Letettem a cigit és végre sikerült lefogynom”

“Rászoktattam magam a futásra és nem is volt olyan vészes”

Posted on 2017-08-25

“így fogytam le végleg, csupán instázással”

“Állandó kajarohamok, lustaság, menekülés a régi ismerősök elől, sikerteled diéták… Ezek a szavak jellemezték az életemet, amíg meg nem találtam a saját motivációmat: szembenéztem a félelmeimmel és regisztráltam az instagramra, leszedtem a telómra az appot és belevágtam a nagy social media-utazásba…”

“Mindig idegenkedtem kicsit a like-októl, a szelfizős lányoktól és attól, hogy mindig mindenki becsekkol az adott helyen, ahol éppen tartózkodik; elítéltem és feleslegesnek tartottam ezt egészen addig, amíg rá nem jöttem, mi bajom van vele: irigy voltam. Irigy voltam azokra a csajokra, akik egészalakos szelfiket és egészséges kajákat posztolnak és egy csomó lájkot gyűjtenek be, sőt irigy voltam még azokra is, akik csakúgy mernek posztolni, hiszen nekem ez sose ment. Mindig féltem, hogy nem kapok pozitív visszajelzéseket és egyáltalán nem szerettem, ha látják az emberek azt, hogy mennyi felesleg van rajtam. Aztán az elszántságom és az elkeseredésem legyőzte ezt: letöltöttem az instát és elkezdtem dokumentálni a kajálásaimat, kizárólag azokat, amiket aznap ettem, és tök jópofa montázsokat csináltam belőlük. És tádámm: lefogytam az összes feleslegemet, 3 hónap alatt! Rájöttem, milyen jó szórakozás ez, és hogy milyen is a hashtag-közösség: rengeteg ember jár még az én cipőmben, így végre nem éreztem magam olyan nyomorultan egyedül… Így hát kifejlesztettem a saját insta-stratégiámat, ami a következőkből állt:”

1. minden étkezést lefotóztam

“A saját koncepcióm az volt, hogy minden egyes falatomat lefotóztam, amit csak aznap ettem, és próbáltam mindegyiket elkülönítve, egy szép és igényes környezetben megörökíteni, hogy aztán montázst hozhassak létre; minden nap egyet! A kajanapló így teljesen más értelmet nyer; az első két hétben csak ámultam, hogy ennyi kaja bőven elég – és hogy mennyi embernek tetszenek az egészséges ételek -, és milyen borzasztó lett volna, ha megörökítem a régi étrendemet is… Hát, az már a múlt!”

2. öniróniával teli posztolás

“Nemcsak képeket, de önmagamat motiváló, szöveges alapú gifeket vagy fotókat is feltöltöttem, hogy teljes legyen a fogyásom sztorija; nagyon jó dolog, ha kiraksz egy öniróniával feltöltött, kicsit sóvárgós-szenvedős képet és csakúgy sorakoznak a likeok, hiszen mások is ugyanezekkel a vágyakkal és nehéz helyzetekkel küzdenek éppen, és lehet, hogy te is épp valakinek segítesz a poszttal!”

3. mások követése

“Nagyon sokat segített, hogy találtam magamnak megfelelő példaképeket: nekem sosem voltak bálványaim a fitneszmodellek és a túl tökéletes testű insta-sztárok, de a hashtagek segítségével egy csomó hétköznapi hőst találtam magamnak: olyan csajokat, akik szintén dokumentálták az egész fogyási folyamatukat és photoshop nélküli képeket töltenek fel nap mint nap… Nagyon motiváló!”

Posted on 2017-08-07

“így fogytam le véglegesen” – 4 újabb sikersztori

Előző beszámolónkban már bemutattunk egy-két szokatlannak mondható, mégis elképesztően hatásos módszert, amivel emberek a sok-sok hatástalan diéta után végre elérték a céljukat; most pedig jöhet a folytatás, de ebben a cikkben a drasztikus módszerek helyett négy nő olyan apró trükköket oszt meg velünk, amik az ő életükbe hozták el a megváltást, és amikkel sikerült kikerülniük a pluszkilók és a végtelen fogyókúrák körforgásából; figyelj és tanulj te is!

“Mióta az eszemet tudtam, óriási kólarajongó voltam, majdhogynem ölni tudtam volna azért, hogy legyen az adott helyen, ahova éppen megyek egy automata, vagy bolt, vagy közért, vagy bármi, ahonnan végre beszerezhettem a napi adagomat. Alapvetően mindig odafigyeltem arra, hogy mit eszek, de pár éve, amikor először megfogalmazódott bennem a fogyás gondolata, egy magasabb szinten kezdtem el az egészséges ételek társaságát keresni, természetesen fogytam is, sőt még a kólámat is lightra cseréltem, mégis rajtam ragadt 6 kiló plusz… Valamiért nem tudtam nemet mondani az édességeknek. Könyveket olvastam ki, megtudtam, hogy “szeretethiányos vagyok” – bár ezt én nem éreztem -, javasolták, hogy sportoljak többet és csináljak alternatív sütiket, megtettem, megtettem mindent, de nem, nem múlt el a kínzó vágy az édes-cukros-habos-csokis sütik iránt. Aztán egyszer, egy találkozón összefutottam egy orvossal, akivel elbeszélgettünk, elmondtam neki a problémámat – nem, mintha nagy okosságot vártam volna, azt gondoltam, ez már örökre így marad -, és ő rögtön megkérdezte, mit és mennyit iszom egy nap alatt. Akkor felsoroltam neki: reggel egy tejeskávé, délelőtt egy light kóla, az ebéd mellé egy light kóla, délután egy kis cukormentes limonádé vagy víz, esetleg egy kávé, estig pedig még két light kóla… És akkor mosolyogva nézett rám, hogy akkor most mond egy tanácsot: soha többé light kóla, csak gyógytea és víz. Nem gondoltam volna, hogy bejön, de – hozzáteszem nagyon nehezen – kipróbáltam, és nagyjából egy hét után nem kívántam többet a cukrot és a sütiket, sőt még a csoki is elkezdett hidegen hagyni. Az étkezési szokásaimat meghagyva, napi 3 liter víz mellett, másfél hónap alatt lement a 6 kiló, és ma már egy egészségesen étkező, vékony, kicsit sem szeretethiányos, a kólát messziről elkerülő nőként élem a mindennapjaimat.”

“Elég nagy kávéfüggő vagyok. Persze nem jobban, mint más, karrierista, 27 éves nő – otthon, az irodában és az irodai büfében is mindig minőségi, finom és élénkítő kávét veszek magamhoz, egy nagy bibivel: cukorral, tejszínhabbal és rengeteg tejjel iszom. Vagyis ittam, egészen egy hónappal ezelőttig, amikor eldöntöttem, hogy végre abbahagyom a tejszínhab-és csokiöntethalmozást. Egy kosztümösszekenős-hurkakibuggyanós élmény juttatott erre az elhatározásra; rájöttem, hogy ez nem mehet így tovább. A kávéról persze nem mondtam le, csak átvariáltam: vagy feketén iszom, egy édeskével vagy egy kis fahéjjal – meglepő módon olyan, mintha a fahéj édesítené -, vagy szigorúan light szójatejjel, esetleg mandulatejjel. Egy hónap alatt 3 kilót fogytam csak ennek köszönhetően, és most kezdek csak rákapni a cukormentességre: egyre több alternatív sütit csinálok, hogy ebből a 3 kilóból végül 8 legyen!”

“Imádok bulizni, igazi sörözős-röviditalos, fesztiválozós, őrült lányként ismer mindenki. Csakhogy egy-két erősebb bulizós nyár után észrevettem a hatást magamon: megnövekedett úszógumi, toka és integetőháj jelezte, hogy változtatni kéne… Jó, nem voltam az az alkoholista típus, de azért heti egyszer minimum berúgtunk a többiekkel, 1-2 este pedig csak elsörözgettünk. Sajnos a pluszkilókon kívül a narancsbőr is felütötte a fejét, úgyhogy kemény életmódváltásba kezdtem, de a sör továbbra is maradt… Egy este alatt meg tudtam inni 5-6 korsóval is, ami azért már elég durva kalóriamennyiség, ergo nem csoda, hogy nem sikerült a 1OO%-os fogyás; aztán elegem lett és letettem. Elkezdtem kevesebbet bulizni, többet hívtam alkoholmentes programokra a barátaimat, sőt egy csomószor kocsival mentem a találkákra, hogy végképp ne ihassak. Most már simán elvagyok pár nagyon könnyű fröccsel, esetleg ha bulizok, alaposan felvizezett, citromleves, cukormentes vodkaszódával, és hát ennek köszönhetően brutálisat változott a testem! A sört teljesen kiűztem az étrendemből, maximum havonta iszom meg egy kézműves-meggyes sört, de közel sem heti többször… Most már sokkal kevesebb a testemben a felesleges víz, ráadásul eltűntek a másnapok, így majdnem minden nap edzek és több az energiám is!”

“Nem igazán volt soha nagy gondom a testalkatommal, aztán jöttek a gyerekek… Az első után még úgy-ahogy visszafogytam, de a második kisfiam után mintha Isten is azt akarta volna, hogy kövér maradjak; nem volt semmi igazi motivációm, állandóan sóvárogtam; eljártam ugyan sportolni, de az elfogyasztott kajamennyiséget még az sem ellensúlyozta, minél távolabbnak tűnt a vékonyság, annál többet ettem és ettem. Amikor egy karácsonykor anyukám meglátott, a nyakamba ugrott és örömködve kiabálta, hogy jön a harmadik, ugye?, akkor aztán véglegesen kiakadtam, sírva szaladtam fel az emeletre,hogy senki ne lássa, mennyire szégyellem magam… A következő héten megvettem a könyvesboltokban található összes fogyikönyvet és hetekig próbálgattam a bennük található tanácsokat; csak egy cél lebegett a szemem előtt, az, hogy végre szexi és vékony anyuka legyek. Minden módszer közül egy vált csak be: a reggelivel való kísérletezés és játszadozás. Eleinte rohadt nehéz volt, de minden cukros gabona-és fitneszpelyhet elhajítottam a francba, és tojással, zöldségekkel, irtó kevés barnakenyérrel és gyümölcsökkel szerelkeztem fel, próbáltam kikísérletezni a legerősebb löketet adó, de közben legdiétabarátabb reggeliket, és egyszerűen minden megváltozott. Magamtól kezdtem el sokkal okosabb kaja-döntéseket hozni napközben, aztán egy idő után az adagok is csökkentek, így pedig már nem volt nehéz lefogyni! Az étel szeretete megmaradt, a sóvárgások elmúltak, és bármikor be mernék vállalni még egy terhességet,mert már tudom, hogy kell utána formába lendülni!”

Posted on 2017-07-29

“egy hétig rágóztam nasizás helyett” – meglepett az eredmény!

Rengeteg módját és trükkjét halljuk nap mint nap a tökéletes fogyásnak: van, aki a napi adagjait kiporciózva, van, aki kutyavásárlással, van, aki meditációval fogy – viszont létezik egy urbán legenda, miszerint a rágózás segíthet lefogyni, hiszen a rágóizmokat jelentősen igénybevevő tevékenység stresszoldó, plusz lefoglalja az unalomból éhségre sarkalló gondolatokat. De tényleg hatásos? Olvasd el egy igazi nasifüggő 7 napos rágódiéta-beszámolóját, és döntsd el te!

“Gyerekkorom óta az egésznapos nasizások áldozata vagyok: chipsek, kekszek, csokik, és minden, ami előre csomagolt és magas százalékban ízfokozót tartalmaz, az jöhet – vagyis jöhetett, egészen egy évvel ezelőttig, amikor meguntam. Meguntam azt, hogy túlsúlyos voltam és állandóan kajálni akartam; azt, hogy a szenvedélyem az evés lett és azt, hogy minden gondolatom a megoldatlan kövérségem körül forgott, úgyhogy kemény életmódváltásba kezdtem, leadtam a feleslegem nagy részét, de még mindig van rajtam pár kiló, aminek az okával is tökéletesen tisztában vagyok: mindenről a nasik tehetnek. Örömmel majszolok mandulát, kesudiót, mogyorót, kekszeket és különböző édességeket, persze most már többnyire egészséges snackeket próbálok kiválogatni magamnak, de még mindig legalább a fele totálisan felesleges kalória. Egyik nap, amikor túltoltam a nasizást – gyakorlatilag egész nap megállás nélkül ettem -, elegem lett. Eldöntöttem, hogy leszoktatom magam. Már sokszor hallottam a rágó-módszerről és párszor el is gondolkodtam rajta, de sosem volt olyan szilárd az elhatározásom, mint most. Úgyhogy belevágtam.”

“Az első nap egészen könnyen telt. Bár reggel már pakoltam volna magamnak a kekszeket meg a mogyorót a reggeli mellé, nagy nehezen letettem őket és maradtam egy csomag rágónál. Elmaradt a délelőtti nasi, pótoltam egy kis rágással; délután már nehezebb volt ezt megállni, de azt gondolom, egészen jól bírtam energiával. Sajnos a kávéadagomat eggyel megemeltem, mert elképesztően sóvárogtam valamilyen energiaforrás után, de nem akartam elkezdeni chipseket enni, úgyhogy kijelenthetem: ez a nap elsőnek totál elment, teljesen jól működött.”

“Aztán eljött a mélypont. Vagyis a 3 mély 24 óra… A második, harmadik és negyedik napon állandóan olyan éhes voltam, hogy átlagosan sokkal többet és össze-vissza ettem, ráadásul folyamatosan pizzát meg spaghettit kívántam.. Napi 4-5-6 darab rágót rágtam el; az ízét kezdtem megunni, úgyhogy újat vettem, de a konstans éhségen az se nagyon segített, és ez sajnos a vacsoráimon látszódott meg igazán: 6 után mintha belém szállt volna az ördög; mindent meg akartam enni, ami csak elém került. Hát, nem voltam túl boldog ettől…”

“Az ötödik napon kipróbáltam egy új módszert: irtózatosan bereggeliztem – 2 tojás, kis bacon, teljes kiőrlésű zsemle, avokádó, isteni tejeskávé, narancslé -, hogy jobban bírjam a napot. Hát, a délelőttöm-kora délutánom tökéletes volt, ebédidőben persze nem voltam éhes, úgyhogy az kimaradt, rágóztam, aztán este (tadaaammm, ez történik azzal, aki drasztikusan változtat a jól bevált étkezési szokásain) bezabáltam. Hát ja, ez van, egyszerűen simán kitartott a reggeli szinte egész nap, de estére meg eljött a vég. Úgyhogy eldöntöttem, hogy ez a módszer se lesz az enyém.”

“A hatodik-hetedik napon csak az volt a célom, hogy normalizáljam egy kicsit az adagjaimat: pontosan elégséges mértékű reggeli és kávé, rágózás; normális mértékű ebéd, rágózás; kisebb adag vacsi, rágózás. Hát. Nagyon nehezen bírtam ki. A hetedik napon majdnem meghaltam egy kis plusz energiáért, nagyjából már csak a dac volt, ami dolgozott bennem, a “csakazértismegcsinálom” pedig rávett, hogy az utolsó darab rágót is elrágjam – rohadt idegesen, mogyoróért sóvárogva. De még mindig ott volt bennem a remény, hogy az egyhetes munka megérte; bebizonyíthatom magamnak, hogy rágózással megy és menni fog. Alig vártam a másnapi mérlegelést.”

“Hadd kezdjem az elvárásokkal: reggel, amikor izgatottan mérlegre álltam, azt gondoltam, maradt a súlyom, vagy esetleg fogytam fél-1 kilót a sok mellékes kaja kimaradása miatt, de nem így lett. Ráálltam és plusz egy kilót mutatott az akkor egyébként rettentően utált és feleslegesnek tartott fürdőszobai mérlegem – és elgondolkodtam. Utánaszámoltam, hogy hol akadhatott el a történet, és rá is jöttem: nagyjából napi 4-500 kalóriát spóroltam a rágózással, de valószínűleg 6-7-800-akat vihettem be a főétkezések megtoldásával. Már majdnem elszomorodtam és feladtam egy csoki segítségével, amikor rájöttem, hogy a testem nem is működhet olyan rosszul: napi ötször jelez, hogy éhes, tehát okos; olajos magvakat kíván, tehát okos; tartalékol, ha én inkább rágózom, tehát okos. Ha chipset kap, akkor meg hízik, hát mit tudunk tenni. Úgy döntöttem, hogy eldobom a rágót és visszatérek a régi kerékvágáshoz, a nasijaimhoz, amik úgy hiányoztak és amiket ezentúl megreformálok; úgyhogy mindenmentes sütik, gyümölcsök és sótlan magvak, készüljetek, mert veletek fogok végre teljesen lefogyni!”

Posted on 2017-07-26

“kidobtam a mérleget és minden megváltozott”

Sajnos a legtöbben úgy állunk a mérleghez, mint valamiféle felsőbbrendűséghez, aki hétről hétre megmondja, hogy merre is tartunk, jól csináljuk-e a dolgainkat és egyáltalán hatásos-e a diéta, amit megfeszülve igyekszünk betartani. Persze azt mindenki tudja, hogy a mérleg néha csal, és egy csomó más módszer van arra, hogy a fogyásodat mérd, mégis óriási a ragaszkodás, indokolatlanul. Ahelyett, hogy idegesen ellenőrizgetnéd a súlyod nap mint nap, olvass el inkább egy beszámolót egy olyan fogyózótól, aki az állandó mérlegelés rabságából kiszabadulva sokkal többet tapasztalt meg, mint magát a fogyást.

“Jó ideig próbáltam leadni a kilóimat, aztán, amikor végre elértem a célomat -elképesztően sok melóval és kitartással-, akkor jött a folyamatos ellenőrizgetés: először csak okosan, hetente egyszer mértem magam, aztán egy szép kedd reggelen, a szokásos mérlegelésemen teljesen összetörtem: felszedtem két kilót. És akkor elindultam a lejtőn. Elkezdtem ellenőrizgetni a súlyom; háromnaponta, kétnaponta, naponta, aztán szép lassan étkezésenként, minden wc-re menetelkor, wc-zés után, szóval mondhatjuk, hogy az agyamra ment ez az egész… Aztán elgondolkodtam: most tényleg ez okozza a napi stresszem 90%-át?”

“Ahhoz, hogy választ kapjak a kérdésemre, a hozzám közel állókhoz fordultam, és megpróbáltam megtudni, hogy hiba-e az, amit csinálok. Mikor a nővérem eltöltött velem egy napot és látta, mit nyomok le nap mint nap, azonnal segítséget akart nekem szerezni, de én megígértem neki, hogy leállok. Legalábbis megpróbáltam. Aztán másnap reggel mérlegre álltam, újra fél kilóval több voltam az áhított súlyomnál, és összeomlottam. Akkor döntöttem el, rettentően dühösen, hogy azonnal kidobom a mérlegemet.”

“Az első hét elképesztően nehéz volt, elképzelni sem tudtam az életem a kedvenc kis segítségem nélkül. Állandóan azt találgattam, vajon most hány kiló lehetek, és mennyinek nézhetek ki? Másokat faggattam, a barátaim idegeire mentem, kábé két hétig, aztán abbahagytam. Egyszer csak feltűnt, hogy mint egy szakítás után, kezdek egyre kevesebbet gondolni az ‘exemre’. A figyelmem azonban nem lankadt: egyre többet tudtam a saját testemből érezni, és egyre többször tudtam pontosan, hogy éhes vagyok-e, vagy csak ideges, feszült vagy rosszkevű… Mint a vakok, akiknek a hallása javul, tőlem elvették a mérlegemet, és megkaptam azt, amire mindig vágytam: józan ítélőképességet.”

“Ami a legdurvábban meglepett, az viszont a sporthoz való hozzáállásom volt. Mivel – már kerek három hete – nem lebegett a szemem előtt, hogy hány kilónak kéne lennem a következő mérlegelésen, kicsit elengedtem magam a sportban is: lazábban futottam, úgy, ahogy jólesett, sőt elmentem jógára párszor, és az erősítések közben sem gyilkoltam magam, inkább arra mentem rá, hogy jólessen az edzés. Ennek köszönhetően annyira megszerettem a mindennapos mozgást, hogy sokkal jobb eredményeket értem el, mint bármikor azelőtt, a futásban és az erősítő sorozatok mennyiségében is…”

AZ EREDMÉNY

“Egy hónap után – már nem is a saját, belső kényszertől vezérelve – kíváncsiságból mérlegre álltam, és hát elmondhatom, régen totál összeomlottam volna a számoktól, amiket láttam: híztam három kilót, miközben a testem feszesebb és izmosabb lett, mint valaha! Durva, de ennek az egyhónapos elvonónak köszönhetően minden görcsöm kisimult, a fogyókúrás céljaim elérhetőek lettek és gyakorlatilag átalakítottam a testem. Sose gondoltam volna, hogy minden szörnyű kudarcomnak és kontrollmániás próbálkozásomnak csak és kizárólag az az idióta fürdőszobai mérleg volt az oka… De legalább már tudom!”

Posted on 2017-06-22 2018-04-22

A “híres” 3 nap, 5 kiló – kipróbáltam a military-diétát

Fogadjunk, hogy hallottál már a háromnapos, elsőre kicsit kegyetlennek tűnő, másodjára meg még kegyetlenebb military-diétáról, amivel 4 nap alatt 4-5 kilótól lehet – elvileg – megszabadulni. Namármost, a gyakorlatban ez egy kicsit ez máshogy néz ki. A diétának nem rosszak az elképzelései kaja terén, hiszen legalább nem főtt zellert ír elő egy kockacukorral, mint a 13 nap-8 kiló diéta, amiről korábban itt írtam; de nem is mondhatnám rettentően változatos és ízletes étrendnek azt, amit előír.

Amit pedig a helyettesítésről ‘gondol’, az meg egyenesen felháborító. Mondok is egy példát, hogy bizonyítsam az igazam: ha nem grapefruitot akarsz reggelizni – de hát ki az a hülye aki nem, hiszen mindenkinek remekül esik éhgyomorra egy jó adag sav a gyomrába -, akkor helyettesítheted egy pohár szódabikarbónás vízzel.

Na nem is fokozom tovább az izgalmakat, inkább belevágok a beszámolóba: úgy döntöttem, megcsinálom, hiszen 3 napba nem halok bele akkor se ha nem eszem semmit, plusz még egy tapasztalattal gazdagodom. Érdemes volt, az biztos; de nem azért, amiért elsőre gondolnád. Kezdjük is, első körben mutatom az étrendet:

Nem mondom, hogy a kedvenc ünnepeimen is mindig ez a menü, de nem is kritikus a helyzet; legalább van benne tonhal, pirítós és zöldségek is. Azt viszont tökre nem értettem, hogy miért kell egy banánt elfelezni, szóval én csaló galád diétázó módjára megettem az egész banánt, amikor fél volt írva. Ja, és volt, hogy beiktattam még egy-két étkezést kétszersülttel és sajttal, mert sportoló emberként lehetetlen és legfőképpen hülyeség ezt a diétát csinálni. Na de vágjunk bele.

Az első napom egészen jól telt, mivel kétszer kávézhattam, mondhatni elvoltam – valószínűleg azért, mert még tartott az előző napi nemdiétás, normális étrendes kajálásom. Este nem volt könnyű egy fárasztó nap után a kiírt mennyiségnél megállni, úgyhogy még ettem pár falat húst, majd betoltam a szerintem indokolatlanság oltárát súroló vaníliafagyit (természetesen cukormentes változatot választottam). Szóval az első nap pipa, nem volt nehéz meg könnyű se, mondhatni elment.

A második nap már sokkal nehezebb volt; ahogy az lenni szokott. Reggel még simán bírtam, de délután-este eljött a mélypont, gyenge voltam és még a fejem is fájt. Mivel ez elég egyértelmű jelzés arra, hogy a gyomrom már kábé saját magát eszi, beiktattam még egy étkezést: kétszersültet zöldségekkel, sajttal és sonkával. Jó volt. Nem jó, inkább kibírható.

A harmadik napra eléggé meguntam a menüt, ráadásul reggeli közben már kapásból többet ettem, ebédre meg aztán végképp. Nyugi, nem faltam fel a hűtőt; kövezzetek meg, de szerintem egy ember, aki egy nap legalább egyszer feláll az ágyból, alapból több kalóriát igényel mint amennyi ide le van írva. Egy tojás meg egy pirítós? Ok. Két-három barna pirítós, két tojás, zöldségek. Az még okébb. És hadd hangsúlyozzak ki valamit: még ezt se tartom soknak, ha valaki sportol, amit egyébként a diéta előír (nem tudom, hogyan, hiszen ennyi üzemanyagtól maximum csúszni tud bárki a futópadon, nem futni). Úgyhogy a harmadik nap is pipa.

Jött a negyedik nap, izgultam, mert ugye a kis adagoktól éreztem a hasam laposságát, gondoltam 1-2 kiló csak lement, majd bekövetkezett a dobpergéses mérlegelés:

FOGYTAM KÉT DEKÁT.

Zseniális. 3 napig szenvedtem és 4 kiló helyett – nyilván sejtettem, hogy nem fogok ennyit fogyni, maximum ha levágom az összes hajam, izzadok mint a boxolók két matrac között öt órán keresztül és elmegyek három zsírleszívós masszázsra, már ha létezik ilyen – fogytam kettőt. Dekát. Remek!

Na, de hogy ne csak a panaszkodás legyen itt: van valami ezekben a hülye fogyókúrákban,ami hasznos, és nem, nem a kilók leadása. Inkább annyiról van szó, hogy tök jó dolog belevágni valamibe, tartani magad hozzá (meg megszegni, ha rosszul vagy), és egy ilyen gyomorszűkítő szertartásként kicsit visszavenni a kajatempóból 3 napig. Nem sok idő, de arra pont elég, hogy rászokj a kis adagokra, kicsit küzdj a sóvárgásaid ellen és megérezd, milyen tényleg éhesnek lenni, úgyhogy simán tudom ajánlani ennek a diétának a konszolidáltabb verzióját, mutatom is, hogy mi az!

Összegezvén: ha idióta, 3 nap alatt 5 kilót ígérő fogyókúrákba kezdesz bele, garantált a csalódottság, bár ezt gondolom már tapasztaltad – mégis, ha bevezető szakaszként fogod fel ezeket az étrendeket, könnyen előrelendíthetnek az áhított cél felé! Kövesd ezt az átírt, iciripicirit több, mint 600 kalóriával ellátó diétát és szoktasd magad a normál/kis adagokhoz, boldogan, gyomorkorgás nélkül, mert így megéri. Tényleg.

Posted on 2017-05-19

2 hét, 3 kiló, sok kaja – igen, lehetséges

Hiába nagyon gyanús a cím, nem valami újabb hatástalan csodadiétát kínálok “egyél amit akarsz, csak vedd meg ezt a cuccot!”-címmel. Nem is porokat akarok rádsózni, se tablettákat, se kondigépeket, és azt se mondom, hogy két hétig csak rizst egyél – ez most mindössze egy dologról szól: dolgozz nagyon keményen, és told be utána a jól megérdemelt kajádat! Ahogy én tettem. Csak arra figyelj, hogy ne pizza vagy hotdog legyen az a jól megérdemelt kaja – bár őszintén szólva, ez alatt a két hét alatt én egyszer ettem este 10-kor gluténmentes pizzát, sőt cukormentes csokit is magamhoz vettem néha-néha. Hallelujah! Zabos sütik, paleo csokiskekszek és még házi tortilla is szerepeltek az étlapomon. És igen, előfordult, hogy késő este. Vigyázat, jön a módszer, amivel lefogytam két hét alatt 3 kilót, könnyedén!

Nem tudom, hogy mennyire fog ez most meglepni téged, de az egyetlen változtatás, amit beiktattam a mindennapjaimba, az a kemény edzés volt. Sokan esküsznek arra, hogy a diéta 80%-ban a táplálkozáson múlik – én ebben az arányban nem hiszek. Szeretek enni. Imádok enni. Persze már túlvagyok a ‘kifosztom a hűtőt, ha rosszkedvem van’-időszakon, de az sosem fog megváltozni, hogy milyen isteni dolog, ha az ember jól megérdemelten eszik valami finomat. És a hangsúly a jól megérdemelten van. Elkezdtem az élménydús, kajálós-filmezős estéket komoly teljesítményekhez kötni: extradurvahiperizzasztó edzések után simán megengedtem magamnak a nagy adag húst sok-sok zöldséggel és teljes kiőrlésű pitával, sőt cukormentes kakaót is készítettem magamnak, egyszóval dőzsöltem. És azt kell, hogy mondjam, elég jó formában vagyok.

Igen-igen, megosztom veled az edzéstervet! De ez csak irányadó: az én éppeni edzettségi szintemhez passzolva teljesítettem a távokat és erősítéseket, pont emiatt easy, nyugiság van, ne mindenáron ugyanazt nyomd le, amit a képen látsz majd! Illetve: ha kényelmesnek érzed, akkor azt. Ha túl sok, akkor ne ess össze minden nap, hidd el, attól még neked is le fog menni az a három kiló, hogy nem futod végig a 20 percet, hanem kocogsz vagy sétálsz. Ha pedig kevésnek érzed, szárnyald túl kedved szerint, és élvezz utána minden falatot!

*ha minden nap keményen edzel és minőségi alapanyagokból főzöl, elég hamar leszaladnak a kilók!*

Egy-két dolog: a fehérliszt továbbra sem megengedett, a tejet én light szójatejre cseréltem, és ami a legfontosabb: csak semmi cukor! Ezeken kívül azt eszel, amit csak akarsz, de igyekezz kiegyensúlyozottan táplálkozni, mert az edzések is jobban fognak menni, ha nem állandóan vajas-baconös barnakenyeret eszel. Általában napközben tartottam a kisebb adagokat és inkább este, egy kemény nap és edzés után engedtem meg magamnak a habzsidőzsit, tegyél te is így, ha lehet. Hajrá!

edzésterv_14nap_3kiló.png — *a lényeg: a kiírt percet mindig tartsd be! nem muszáj sprintelned, ha nem bírod, akkor kocogd vagy tempósan gyalogold végig az időt!*

by: Kit

Posted on 2017-05-14

“a pillanat, amikor rájöttem, hogy már a kaja sincs ott nekem”

“Nem tudok anélkül az aggodalom nélkül élni, hogy mit fogok ma enni.”

Szörnyű mondat, de rengeteg az olyan ember, aki kimondja. Én is kimondtam már, nem is kevésszer. Persze csak magamban, hiszen milyen rettenetesen mohónak és hülyének nézne mindenki, ha megtudná, hogy egyébként non-stop a kaján jár az eszem.

Állandó küzdelem az evéssel, folyamatos szégyenérzet, kicsi bánat-sok pizza, szorongás-rágcsálás, hovamegyünk-miteszünk, nem elég nagy adag, túl kicsi adag, miért nem teltem még el, miért bírtam ki tegnap, ma miért adom fel ma, és egyáltalán mi az isten bajom van nekem? Ismerős az agyzsibbadás, amit ez a folyamatos agyalás okoz?

Akkor te is kajafüggő vagy. Vagy voltál. Vagy csak nagyon közel állsz hozzá. Tudom, hogy meghatározza az életed, tudom, hogy szenvedsz, tudom, hogy gyötrelmes tud lenni,de hadd mondjak egy rettentően fontos dolgot: van kiút. És még egyet, aminek nem fogsz annyira örülni: ha kijutottál, kétségbeesel, hogy most akkor mi lesz?

Ez történt velem. Kicsi gyerekkorom óta evéssel fedtem el az érzelmeimet, aminek sajnos meg is lett a hatása – folyamatos küzdelem a kajával, a sporttal és azzal az érzéssel, hogy valami biztos nem működik jól bennem, nem vagyok normális, és egy éttermi vacsora után még a számlát kihozó pincért is meg tudnám enni. Persze megfelelő érési folyamatok, utánajárás, tanulás és harc után megtanultam úrrá lenni az addikciómon, tudom irányítani, megfelelő önelemzéssel rá tudok jönni, hogy miért kívánok egyik pillanatról a másikra sajtoskekszet, és hogyha elönt a kaki, hogyan NE egyek sajtoskekszet. Nehéz folyamat, amiben konstans bennevagyok, de azt hiszem, büszkén kijelenthetem, hogy legyőztem az evést. Igen, szuperhipersikersztori, de van még itt valami:

amint rájöttem, hogy legyőztem az evést, bepánikoltam, hogy akkor most mi marad nekem, mi lesz a mentsváram, hova menekülök, ha rosszra fordulnak a dolgok?

*ha már ez sem vigasztal meg, akkor vajon mi?*

Esküszöm, irtózatosan kétségbe voltam esve. Ez a mélyebbnél mélyebb állapot legalább egy hétig tartott, és pillanatokra még manapság is vissza-visszatér. De olyankor legalább tudom, hogyha a világ egyik legnehezebb feladatát abszolválni tudtam, lemondtam egy olyan függőségről, amit totálisan letenni nem lehet – hiszen akkor éhen halok -, akkor valahogy ennek is mennie kell. És akkor jöttem rá, hogy meg kell találnom az egészséges menekülési útvonalat, a mentsvárat, ahová bemenekülhetek, ha elönt a szarfolyó. Ezek a mentsvárak pedig:

sport
meditáció és légzésgyakorlatok
szenvedély keresése különböző tevékenységekben
az élmények megosztása másokkal
egy értelmet nyerő projekt, akár munka, akár hobbi

Lehet, hogy klisésen hangzik, de ha az ember elveszti egy régóta tüneti megoldásként szuperáló fegyverét – az evést -, akkor muszáj a körülötte létező, bármennyire is örömöt okozó eszközökhöz nyúlnia. Vagy új dolgokba vágnia. Itt most az a lényeg, hogyha már kifelé jössz a rosszból, és kezded azt érezni, hogy unalmadban értelmes tevékenységeket keresel és nem a hűtőben vagy nyakig, vagy ha szar napod volt de nem rendelsz spaghettit / pizzát, esetleg feszkósan nem tolsz be négy zacskó rágcsát, hanem valamilyen konkrétabb megoldást keresel, akkor tudd, hogy hiába ijesztő ez az állapot, nem szabad a régi berögződést újra előhívni, mert abból visszaesés lesz. Az a legdurvább felismerés, amikor azt érzed, hogy “na, régen ezen a ponton elkezdtem volna enni”, de most nem kívánod. Már nem kell, nem igényled, nem arra vágysz, hogy rágj. És ott állsz tétlenül félig a konyhában, félig a nappaliban, és nem érted, mi zajlik körülötted, most akkor mi a teendő. Na. Ilyenkor:

írd le, mit érzel!
mondd ki, mit érzel!
hívj fel valakit, és annak mondd, mit érzel!
gondold tovább, hogy honnan fakadhat ez az érzés, és hogyan találhatsz rá megoldást, kaja nélkül
+ meditáció, légzőgyakorlatok

Csak könyörgöm, verbalizáld valahogy, hogy milyen érzések keringenek benned!

Ha legalább egyszer, egy adódó alkalommal túlleszel ezen a holtponton úgy, hogy nem eszel újra, akkor gyógyultnak nyilváníthatod magad. Viccen kívül, ilyenkor kinyílik a lehetőségek bazinagy tárháza. Elkezdődik valami egészen újszerű élet, függésmentesen, kiegyensúlyozottabban, boldogabban. Felveszed végre a kesztyűt te is? Az evés leküzdhető. Tapasztalatból mondom.

by: Kit

Posted on 2017-05-13 2018-01-02

#homemade – a legjobb házi chips

Néha mindenkire rátör a chipshiány, főleg, ha már régen engedtünk a kísértésnek, hogy megvegyük azt az óriási kiszerelésű nachost a sajtosmártogatóssal… Minden szombat este egy újabb kihívás enélkül, de elérkezett a megváltás: a házi tortilla chips! Persze ez a recept sem kalóriamentes, de legalább nem ízfokozó, zsír-és sótömegeket eszel, ha bekapcsolod a tévét. Az egész heti munka után pedig hidd el, ennyi belefér! Próbáld ki avokádós mártogatóssal – imádni fogod. Készenállsz a hétvégi nachos-sütésre?