“Minden fejben dől el” – látjuk a mondatot naponta százszor, olvassuk önsegítő könyvek borítóin és tikkelő szemhéjjal hallgatjuk az ezt hangsúlyozó okoskodó embereket. Az egy dolog, hogy a fogyás fejben dől el – hol máshol dőlne, a nyakban? -, de ennél bizony nagyobb segítségre van szüksége mindenkinek, aki kicsit is küzd a kilókkal, vagy tudja, milyen érzés, amikor az evéssel egészen egyszerűen képtelenségnek tűnik leállni. Még az a szerencse, hogy az üres mondatokon kívül léteznek komolyabb mentális csavarok és stratégiák, amiket lehet, sőt kötelező követni – még így is komoly meló a fogyás, de egy a lényeg: lehetséges, és teljesen elérhető!
VIZUALIZÁCIÓ
Az egyik legfontosabb önmotiváló eszköz a saját fantáziánk: akármiért és akárhogyan is szeretnél lefogyni, egyenesen kötelező elképzelned -konkrétan- a szebb jövőt, amiért dolgozol! De ne úgy, hogy elolvasod ezt a két sort, eszedbe jut és tovább is lépsz: minden egyes nap állíts be a telefonodon egy időzítőt 5 percre, némíts le mindent, ülj le, csukd be a szemed és képzeld el magad vékonyan, egészségesen, magaddal megelégedetten! Persze ne a gebeséget meg valamilyen irreális célt láss magad előtt, hanem a te személyiségedet, egy sokkal jobb csomagolásban. Nem kell túl sokat várnod magadtól; elsőre lehet, hogy nem lesz olyan könnyű a színes fantáziavilágodat kiépítened, de mivel gyakorlat teszi a mestert, hidd el, napi 5 perc alatt is elképesztő motivációs erőket tudsz magadban felébreszteni, ráadásul ez egy remek meditációs gyakorlat is egyben.
REÁLIS ELKÉPZELÉSEK
Valahogy a fogyni vágyó emberek nagy része mindig túl sokat mond, amikor megkérdezik tőlük, hogy mégis mennyit akarnak leadni. Ne feledd: nem gebének kell lenned, hanem boldognak, és a kettő nem ugyanaz – ha sikerül megszabadulnod a sóvárgásaidtól, sportolsz és jól érzed magad a bőrödben, akkor nem mindegy, hogy hány kiló vagy? Ezzel az életmóddal úgyis beáll majd az ideális testsúly – törekedj inkább arra, hogy a fogyókúra élmény legyen; sok-sok örömteli, sporttal és jó kajával töltött perccel: ha így állsz hozzá, nem fogod megunni és feladni, mert az új életviteled sokkal szerethetőbb lesz, mint a chipses-kólás hétköznapjaid.
NAPI KIHÍVÁSOK
Ha játékos típus vagy – márpedig szinte mindenkiben ott lakozik a kisgyerek -, hívd ki magad minden egyes nap valami újra! Egyik nap csak gyümölcsök, zöldségek és magvak; következő nap paleo-diéta; aztán húsmentes nap; majd jöhet a smoothie-és csak sport-nap, és még sorolhatnám! Nagyon izgalmas és már-már addiktív a változatosság, amit így nyújthat a diétázás, hiszen egyszer sem fogod elunni magad, izgalmas ételeket ehetsz és egyszerre fogyhatsz úgy, hogy minden nap végén pacsizhatsz saját magaddal, mert újra és újra teljesíted a challengeidet.
MEGFELELÉS
Gondolj bele: ha valamilyen teljesítményedet adminisztrálják – legyen az munkahelyi, iskolai vagy sportteljesítmény -, mindig jobban odafigyelsz arra, hogy jó legyél, nem? A legtöbbször ez a fajta motiváció valakinek szól; meg akarunk felelni a szüleinknek a jegyeinkkel, aztán a főnökünknek, aztán a házastársunknak, vagy bárkinek, akivel éppen összesodor az élet: a diétát ki miatt csinálod? Hamis az elképzelés, hogy a valaki másért való fogyás hiba; de komolyan, miért lenne az? Az embernek van egy saját motivációja, ami viszi előre, és még azt is meg akarják neki szabni, hogy egy dolgot miért akarjon… Ha a te belső késztetésed elsősorban nem magadra irányul, hanem arra, hogy megdicsérjenek és észrevegyenek -egyébként ez valahol már saját magadról szól-, akkor amiatt tedd meg a lehető legtöbbet! Ha ihletet és motivációt szerzel valakinek a véleményéből, akkor azzal nincsen semmi baj: amint eléred a célod, magadat is sokkal jobban fogod szeretni, ezáltal pedig rögtön a saját jólléted lesz az első.
TERVEZÉS
Bármibe is fogsz, kell egy alapos stratégia, és ez a fogyással sincs másképp: ha esténként lefekvés előtt szánsz 5 percet arra, hogy megragadj egy papírt meg egy tollat és összeírd a másnapi kajáidat és az edzésedet, 80%-kal nagyobb az esélyed arra, hogy meg is fogod csinálni. Ez puszta emberi tulajdonság: szó -és gondolat – elszáll, írás megmarad. Az edzéseidet úgy időzítsd, mintha megbeszélésre vagy állásinterjúra mennél, és ne úgy, hogy “talán lesz rá időm”: sejtheted, mi a különbség a két szemléletmód között!
VISZLÁT, FELTÉTELES MÓD!
Biztos észrevehetted már, hogyha feltételes módban beszélnél, minden olyan óvatoskodó lenne – ugye? Ide tartoznak még a “talán”, a “szeretnék” és a “kéne”-szavak is: ha rendszeresen úgy fogalmazol, hogy “el kellene mennem futni”, vagy “abba szeretném hagyni a csokievést”, egész egyszerűen meghagyod magadnak a lehetőséget a lustulásra és a csokizabálásra – van ennek értelme? Egyrészt senki nem tűnik határozottnak és komolynak, ha folyton így fogalmaz, másrészt saját magaddal szemben muszáj következetesnek lenned, hogy elérd a céljaid! Próbáld csak ki: fogalmazz úgy egész nap magadnak és másoknak, hogy este elmész edzeni és pont. Egyszerűen csak attól, hogy ezt kijelented, elképesztően nagyot nő az esélye a futásnak; használd ezt az egyszerű de nagyon hatásos befolyásoló eszközt mindenhez!
