Nagyon sokaknak ismerős lehet a felfogás: “ha valamit csinálok, akkor azt már csináljam jól. Ha épp nem fogyózom és karácsony van, akkor halálra eszem magam még a 25-ei reggelinél is. Ha pedig épp diétázom, akkor addig sanyargatom magam és futok a padon, amíg rosszul nem leszek.” Vagy: “reggel még nagyon elszánt vagyok, aztán estére elszáll minden akaraterőm, és chipshegyekkel fekszem a kanapén, utána gyűlölöm magam.” Vagy: “akárhányszor nekiállok, sikerül, aztán visszahízom.” Ezek mind-mind valós problémák, amikkel mindannyian küzdünk, nem keveset. Bármi miatt is fordult rosszra a diétarutinod, bármilyen kísértés fogott ki rajtad, nem szabad hagynod, hogy újra beleess ugyanazokba a hibákba! Ehhez viszont sokunknak nincs a kezében az eszköz: maga a hiba. Te tudod, mit rontottál el? És ne az legyen a válasz, hogy “bekajáltam este, emiatt feladtam”. Miért kajáltál be? Mert túlzásba vitted a koplalást? Túl egyhangú volt az étrended? Magánéleti problémáid vannak? Sajnos nem foglalkozunk eleget azzal, hogy feldolgozzuk a kudarcainkat, és kiderítsük, pontosan mit is csináltunk rosszul. Egyszerűen beleugrunk a következő diétába, hátha az összejön (jesszus, mintha a diéta egy kapcsolat lenne). Vagy csakúgy feladjuk, mert nem érte meg az erőfeszítés. Többnyire rögtön eredményt akarunk elérni, mert azonnal szépek akarunk lenni, és úgy tekintünk az egészséges táplálkozásra és a sportra, mint egy időszakra, amin túl kell esni, és akkor utána jó lesz.
segítek: EZ NEM ÍGY VAN.
Gondolom nem fogok újat mondani azzal, hogy ez az egész felfogás és hozzáállás helytelen, plusz annyi felesleges kört fogsz emiatt futni, hogy a végén feladod. Sokadjára. Igen, én se szeretnék 70 évesen olyan képeket nézegetni, amiken 20 évesen túlsúly van rajtam, aztán 30 és 40 évesen is, aztán 45 évesen véletlenül egy nyáron gebe voltam mert nem ettem, aztán 50 évesen újra kövér, és így tovább. Nem, ez egyszerűen megengedhetetlen. Pont emiatt kell küzdened az állandó jojó ellen, és rá kell jönnöd, hogy észrevehetetlen változtatásokkal már idén úgy nézhetsz ki, ahogy akarsz. Nem, valóban nem a jövőhétre leszel tökvékony, de legalább őszre sem nyomod majd újra a maximális súlyod kétszeresét. Szóval ideje egy kicsikét lenyugodni, újragondolni, tervezgetni, jó? Gondold át pontosan, hogy mik a céljaid, hány kilót akarsz leadni, mennyit akarsz sportolni, és mindazt, amit elértél, hogyan akarod megtartani. Igen-igen, jön az ősi, didaktikus módszer: készíts tervet! Töltsd ki ezt a jegyzetet, és tűzd ki, töltsd le, ragaszd ki mindenhova, ahova csak lehet!
Először is méredzkedj, és fogalmazd meg, hogy hány kilót akarsz lefogyni. Azért írhatsz maximum 2 kilót hetente, mert többet sanyargatás és egészséges életmód mellett nem lehet lefogyni, ráadásul így tartható étrendet fogsz kialakítani, és nem vársz majd magadtól túlságosan sokat. TŰpontosan írd le, mit fogsz csinálni! Milyen diétás módszert választottál, hányszor fogsz elmenni sportolni, stb. Ami pedig a legfontosabb: próbálj meg rájönni, hogy eddig mikbe buktál bele! Ha ezt leírod, és folyton szembesülsz vele, nem fogod újra elkövetni ugyanazokat a hibákat. Nézz szembe a buktatóiddal, azokat is mind sorold fel (családi összejövetelek, kajarohamok, lustaság), majd dolgozz ki egy megoldási stratégiát, hogy hogyan tudod ezeket leküzdeni, ha beütne a krach! Ha egy ilyen pontos haditervvel indulsz csatába, nem veszíthetsz.
Szánj rá időt, hogy tökéletesen kitöltsd ezt az oldalt, és a hátoldalára írj magadnak különböző fogadalmakat! Pl: megígérem, hogy mindig kiszedem az ételt egy tálra és nem szedem újra; megígérem, hogy nem eszem semmit lefekvés előtt 3 órával; megígérem, hogy lemondok a krumpliról és a lisztről. A lényeg, hogy ha magadnak ígérsz meg dolgokat, amiket újra és újra visszaolvasol – és ez a legfontosabb -, akkor sokkal kevésbé leszel hajlamos őket megszegni! Éljen a kiegyensúlyozottság!